Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Krízisek

a magyar Európában az akkori népek között idegen ugyan, de azoknál magasabb kultúrájával győzött s csak így szerezhetett, mint rokontalan ága nemének, ily szép hazát s ezen a módon állítsunk magunknak is emléket, hogy ne múljunk el nyom nélkül, mint az estalkonyi világosság, így majd gyermekeink, unokáink, lelkesedést merítenek alkotásainkból s dicsérni fogják ugyan a hősöket, akik vérrel és vassal meghódították azt a szép hazát; akik vérrel és vassal, nélkülözés, remény, csüggedés és üldöztetés közt megtartották számunkra bölcsőnk és koporsónk helyét, de nem felejtkeznek el rólunk, napszámosaikról sem, akiknek, ha nem is volt alkalmunk vérünket áldozni az ő örökségük megtartásáért, de legalább összehordjuk számukra a nemes levél adatait, hogy annak alapján ők majd elnyerhessék azt a művelt népek elismerésében. E IJEDJENEK meg, kérem, hölgyeim ! Nem politikai kri1 ^ zisünk az, melyről szólani fogok. Ez mindenesetre elég érdekes és aktuális, de hogy Tiszának kabinetje hosszúéletű lesz-e, vagy rövid, — megszűnik-e az ex-lex, avagy nem, szóval az a krízis, mely szinte már a végletekig csigázta közéletünket, mégis kevésbé érdekelheti Önöket, mint azok a másfajta válságok, melyek önmagukra is zúdulhatnak minden pillanatban, — váratlanul és hirtelen, mint derült égből alácsapó villám, pusztítóan, perzselően, akárcsak ez 1 Ezekről a nő életében előforduló krízisekről ejtek néhány szót, melyek sokszor nagyobb, súlyosabb és végzetesebb következményekkel járnak, mint akár egy évszázad összes miniszterkrizisei. Voltaképen az emberi élet is a maga örömeivel, bánatával, erőtörlő vergődéseivel nem más, mint egy nagy, igen nagy és komoly krízis. Mi is az élet? Alom-e, valóság-e, — KRÍZISEK. Irta és 1903. november 8-án felolvasta Vértcsy Sándor.