Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Deák Ferenc emlékezete

szerzett érdemei törvénybe iktattassanak. Ha még vissza­térhetett volna, csak egy futó szempillantásra, bizonyára azt mondta volna : nem szereztem érdemet, csak kötelessé­gemet teljesítettem hazám iránt, kövessétek példámat, ez lesz az én legszebb jutalmam. A kiegyezés egyrészről az uralkodóval, másrészről az Ausztriával való viszonyainkat szabályozta és pedig olyan részletesen, ahogy az eddig még törvénybe iktatva nem volt. Az 1867. évi XII. t. c. megállapította azokat a módo­kat, melyek lehetővé tegyék, hogy azon alapszerződés, a pragmatika szankció, amely az 1723. évi I., II., Ill-ik törv. cikkek által az uralkodóház és Magyarország közt létrejött, amely egyrészről a birodalmi kapcsolathoz tartozó orszá­gok és tartományoknak együttes és elválaszthatlan birtok­lását, másrészről pedig Magyarországnak önálló törvény­hozási és kormányzati függetlenségét biztosította, lényegé­ben jövőre is sértetlenül fentartassék ; valamint, hogy a magyar korona országai és ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyok pontosan és határozottan kijelöltessenek s hogy a két egy­mástól független alkotmányos képviselet közti érintkezés módja eme közös viszonyok elintézése körül szabatosan megállapíttassék. A mostani politikai élet erős hullámzása eltilt ennek a törvénynek taglalásától, mert ez belevinne a napi politika forgatagába. Arra mégis rá lehet mutatni, hogy az ország ezen törvény által önrendelkezési jogát visszanyerve, min­den téren nagy haladást tett Állami intézményeit a haladó kor szellemében nemzeti alapon megalkotta, a magyar nyel­vet — bár a nemzetiségeknek tett némi engedmény mellett — állami nyelvvé tette, a közművelődés és közgazdaság terén rohamos léptekkel haladt előre. A magyar államnak Európa államai között van neve, tekintélye. Teljes függet­lenség mellett valószínűleg nagyobb eredményeket értünk volna el, de Deáknak s parlamentünk többségének az volt a nézete, hogy a magyar állam népességének összetételénél s a magyar nép számának aránylag kicsiny voltánál fogva, éppen úgy mint Ausztria, mi is utalva vagyunk az egymás­hoz való kapcsolat fentartására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom