Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Március 15

helyek segítségére, ha őket az ellenség megtámadta. A hadak útján a különböző csillagok voltak az útjelzői a Lengyelországban és Itáliában katonáskodó fiainknak is, akik megtudva, hogy veszélyben a hon, Csaba vezér példájára száguldottak haza édes vezéreik segítségére. Vác, Nagy-Sarló, Isaszeg, Komárom, Branyiszkó és Piski és annyi száz meg száz helyen vívott csatában a magyar honvéd örök időkre beirta nevét a halhatatlanság könyvébe. És mikor az a tömérdek hűtlen, fellázított nemzetiség és a kétfejű sas még sem bírt a turul madárral, akkpr segítségül hívták észak medvéjét, a turul ennek is kicsikargatta a szemét, de végre is ereje fogytán magára hagyatva, a temesvári csata után, elkövetkezett a második majthényi sík: Világos és Világos után ugyanaz a sötét, kínos rabéjszaka, ami a kurucok leverése után és Világos után is elkövetkezett a honvédek irtása és Világos után is eljött a második Rodostó : Turin. A komor, sötét éjszaka csendjét csak a bilincsek csörrenése s a kivégzettek halálhörgése törte meg. Sokat emlegetik napjainkban azt a bizonyos fátyolt. Helyes ! Borítsuk rá e szomorú emlékekre az engesztelés fátyolát, de ne borítsuk rá a feledését ; amily nemes cselekedet megbocsátani, épp olyan rút dolog mindent elfelejteni, ezerszeresen megérdemelték azok a vértanúk, hogy hálával és kegyelettel gondoljunk reájuk és éppen azért: megbocsátunk, de nem feledünk. Ne is kívánja senki, hogy feledjünk, szent annak a mythosi harcnak minden emléke. E mai nap is a hála, az emlékezés és az okulás napja. Megtanulhatjuk újból és újból e napon, hogy a honszerelem mily csodás tetteket művelhet, megtanulhatjuk, hogy mire képes a magyar, ha összetart, tanulhatunk e napon egyetértést, amire oly igen nagy szükségünk van, mert vérrel írták ugyan fel őseink e két szót, hogy ne bántsd a magyart, de nem tanultuk még most se meg e pár szót: » magyarok, ne bántsuk egymást.« »Óh március idusa, vezesd vissza e népet újra ismét ama templomba, ahol egy az Isten és az az Isten a honszerelem, hogy ezt imádja agg, ifjú és gyermek, gazdag,