Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Farsangi képek

a maga rideg és józan egyéniségével nem az ő híve. Mit tesz tehát ? Átváltoztatja egy-egy estére az embereket olyanokká, amilyeneknek Ienniök kell Karnevál herceg alattvalóinak. Mert ne hidd, oh tapasztalatlan idegen, hogy a bálban ugyanazokat az embereket találod, kiket délelőtt hivatalszobákban, üzletekben vagy odahaza láttál. Más emberek ezek itt a bálban mind, igazi egyéniségüket ott hagyták kint a ruhatárban, amit itt látsz, az már Karnevál herceg bűvészkedése. A bálban mindenki előkelő. Aki bálon kívül is az, az még előkelőbb. Mély, de öntudatosan büszke meghajlással üdvözlünk mindenkit, magatartásunk feszesebb a mindennapinál, mozdulataink kimértek, csak csevegésünk könnyed és fesztelen, mert ez így előkelő. — Bálban ne higyj senkinek! Nem látod ott senkinek sem az igazi arcát, elkendőzte azt Karnevál. Amott valaki felháborodva küldi vissza a pincért a pezsgős üveggel, mert magyar pezsgővel szolgált francia helyett, holott ez az úr bálban csak Pomeryt iszik, (bálon kívül spriccert), » ehetetlen a borjúvesés«, sóhajt egy aszszonyság, (soha ily ízletesét saját konyháján nem evett) s hanyag előkelőséggel vet bankót a gavallér a cigány tányérjába (pedig a szíve szakad meg utána.) Ha bálban valakinek kilétével tisztába akarsz jönni, vond le előkelőségéből azokat a százalékokat, melyekkel önmagadat is előkelőbbnek érzed a rendesnél. Linné, a természettudós, 25 seregre osztotta a növényvilágot. Én is osztályozok tehát, felosztom csoportokra a bál közönségét. Nem indulok Linné rendszere nyomán, pedig virágos kert a bálterem is — hiszen mennyi ott a százszorszép, a feslő rózsa s a gyöngyvirág! — hanem megmaradok a nem, rend és osztályszerinti csoportosításnál. Tehát : I. Csoport: A mamák. A legszükségesebb tényezői a bálnak. Náluk nélkül nem lehetne bál. Feladatuk kihúzni az éjszakát anélkül, hogy ültükben el ne aludjanak.