Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A szemről és annak megelőzhető betegségeiről

egy gyűlésterembe menve, az ajtót kinyitjuk és betesszük, vagyis két kilincset megfogtunk, már bepiszkolhattuk kezeinket oly mennyiségű szenynyel, amely láthatatlan bár, de elegendő lehet arra, hogy kezeinket bepiszkolja, s ha mi ép akkor szemeinket megdörzsöljük, úgy esetleg a ragályt, az esetleg vakságot okozó vészt magunk vihetjük a saját szemeinkbe. A ragályzódásnak ez a veszélye örökös. Ott leskelődik már a bölcsőnél, s nem hagyja el az embert a sírig. Az oly veszélyes, sokszor teljes vakságot okozó genyedő szemgyulladás, amely az ártatlan csecsemő szemeit meglepi, nemcsak a betegszemű csecsemőt teheti vakká, hanem a vigyázatlan vagy tudatlan ápolót, szülőt, testvért is. Nem igaz az az általánosan elterjedt hit, amit többnyire a rossz lelkiismeretű, kötelességét nem teljesítő, vagy azt teljesíteni nem tudó okleveles, tudós asszonyok is terjesztenek, hogy t. i. a csecsemő szeme a napvilágtól gyulladt meg. Ez nem igaz. De igaz az, hogy az ily természetű gyulladás is ragályzó ; elég egy kevés arra, hogy pl. az anya szemébe jutna, ott hasonló természetű gyulladást okozzon. Pedig az odajutásra mily sok alkalom van. A mosdóvíz, a törülköző, a zsebkendő, a gyermeknek, a gondozónak saját magának a keze mind egy-egy szabadalmazott szállítója a ragálynak, s hogy több szerencsétlenség nem történik, az valóban csak az Isten gondviselésének tulajdonítható. Ha általánossá lehetne tenni azon rossz szokás elhagyását, hogy füstös, poros levegőben, sokszor pedig tiszta levegőben ok nélkül is szemünkhöz kapkodunk, sőt dörzsölgetjük is, úgy 20 — 25°/o-a! csökkenhetne a vakok száma. A gyermekkori szembajoknak egy nagy részét teszik ki azon szemgyulladások, amelyek görvélykóros eredetűek, s az egyébképen is ótvaras gyermekek szemeit fenyegetik. A szülők nagyon sokszor nem méltatják kellő figyelemre az ilyen szembajban szenvedő gyermekeiket, sőt sokan azon sajnos, nagyon is elterjedt —- balhiedelemben vannak, hogy az ótvaras szemgyulladást nem is szabad gyógyítani. Az ilyen természetű, könnyen múló, de ismét és ismét kiújuló szemgyulladások igen sok embernek rontották már meg látását. A nedves falú, dohos levegőjű lakás legfőképen az,