Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A szemről és annak megelőzhető betegségeiről

Ha ellenben a szemgolyó kicsi (1. a 2. ábra III.), tehát hossztengelye rövidebb a rendesnél 1—2 mm.-rel, akkor viszont a közellevő tárgyak kellő meglátása okozhat nehézséget, míg a távollevő tárgyak tisztán láttatnak. Ez az állapota a szemnek az u. n. túllátóság. Előfordulhat azonban s nem is olyan nagyon ritka az az eset, midőn az egyik szem rövidlátó, a másik túllátó, sőt midőn egy és ugyanazon szem rövidlátó és túllátó egyszersmind. Ez utóbbi jelenség az által tételeztetik fel, hogy a szaruhártya görbülése más és más irányban különböző. Mondjuk pld., hogy a függőleges irányban laposabb a szaruhártya a rendesnél, akkor ez irányban túllátóság, míg a vízszintes irányban ugyanekkor domborúbb lehet a szaruhártya felülete, s ez irányban akkor közellátóság van jelen. Ezen tisztán alaki rendellenességeknek sokféle káros következményei lehetnek. Bármelyik fajta van is jelen, közös jellemvonás az, hogy a szem működése korlátolt : a látás vagy közelre, vagy távolra, vagy semmilyen távolságban sem tiszta. A nem tisztánlátásból következik már azután rendesen a kancsalítás, azon állapot, midőn mind a két szem egy tárgyra egyszerre nem irányítható, hanem az egyik a néző vonaltól ki- vagy befelé eltér. Ha az ilyen rendellenesen alkotott szemek sorsukra hagyatnak, a végkifejlődés más és más lehet és lesz annál inkább, minél nagyobb fokú a rövidlátóság vagy túllátóság. A rövidlátóság fokozódhatik annyira, hogy a legerősebb üvegek sem képesek többé a szemet használhatóvá tenni, sőt oly lappangó gyulladás fejlődhetik ki végre a szem belsejében, amelynek eredménye az lehet, hogy az ideghártya leválik az alatta levő, őt tápláló érhártyáról, s így nem táplálkozhatván, nem is működik többé, másszóval, a szem megvakul. Nem ritkán ez a sorsa a túllátó szemeknek is, csakhogy más módon. A túllátóság okozta kellemetlenség többnyire úgy nyilvánul, hogy a szem estefelé a napi munka után, vagy hosszasabb közeli munka (írás, olvasás, kézimunka) után megvörösödik, könnyezik, szűrődik, mintha volna benne valami ; majd a halánték, homloktájon jelentkezik kellemetlen nyomottság érzése, amely egész fejfájássá fokozódhatik ; a látás időnként el-elhomályosult, sőt néha teljesen lehetetlen