Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Költemények

ápolt már beteget s ha megelőzőleg képezve nem lettek is, szívük nemes sugallatát követve ápolták kedves betegeiket a kezelő orvos által nyújtott utasítások pontos betartásával. De mennyivel könnyebb a feladata annak, ki a betegápolásban megszerezte nemcsak az elméleti, de a gyakorlati kiképzést is, mint ahogy ezt szívesen teszik Anglia és Amerika hölgyei. A társadalomnak foglalkoznia kell komolyan ezen kérdéssel s ha a t. hölgyek hivatást éreznek a tanítónői, orvosi és más pályák betöltésére, véleményem szerint a nő gyöngéd lelkületének teljesen megfelelő ápolónői hivatás iránt meleg fogékonyságot kell, hogy érezzenek; és ha Anglia és Amerika honleányai időleges, végleges hivatásnak, sőt tisztességes megélhetésnek is tekintik az ápolónői intézményt, kell, hogy kevés idő múlva hazánk honleányai is kövessék angol társnőik példáját. KÖLTEMÉNYEK. Irta és 1904. jan. 10-én felolvasta Lédig Árpád. 1. MINEK? Nagy Isten minek is teremted azokat, Akiknek az élet csupán csak gondot ad ? Minek az élvezet, percnyi muló gyönyör, Ha utána gond, csak a bánat gyötör? Minek a természet, a tavasz, a virág, Alig hogy kinyílik, már itt a hervadás. Minek a szív s ha van, mondd meg, minek dobog? Hogy ha nem lehetünk örökkön boldogok? Minek a vágy, remény s minek a szerelem, Ha érte küzdni kell egy egész életen ?