Szentpáli István szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1901. évi évkönyve (Miskolc, 1902)

tesen ez csak feltevés, de mindazok, amiket Wosinszky apát, tudós régészünk erre nézve Tolnavármegye monograph iájában elmond, nagyon elfogadhatók és itt is alkalmazhatók. A templomhoz vezető bástvanvilástól visszafordulva, a déli oldalon 21)0 lépésnyire van a déli kapu, melyhez a Latori telep felső részéről igen meredek, ferde ut vezet, az oldal egyenesen járhatatlan meredek, csak ferde vonalban lehet felmenni. Ez az a bejárat, melyről fentebb szólottam. Szemben van a keleti oldal fokapujával s egyenes vonallal összekötve, a vár hossztengelyét majdnem derékszög alatt metszi. A kapunyilás 10 lépés. Innen még 78 lépésre van a várfok, honnan a vonal délnyugati irányt vesz és 280 lépés után megint egy körerodités forma látszik, mely esetleg bejárat is lehetett. Innen meredeken emelkedik a várfal. 53 lépés után egy bástyahely van, melynek körülete 52 lépés. Ez a hely a nyugati fok, innen iv alakban meredek sánczfal megy .a kiindulási pontig 200 lépés hoszszában és ott találjuk azt a bástyahelyet északkeleten, a honnan k i i n d ult u n k. A külső várfalon belől ismét egy sáncz vonul körül, mely a nyugati foktól az északkeleti fokig s innen a ke« . © © leti főbejáratig jól felismerhető. Itt-ott bejárat van rajta keresztül s e mellett nagy halmok. Ezeket rendszeresen fel kellene ásatni s akkor az egész várdombról tiszta képünk lehetne. Én azonban a kerületen négy helyen végeztettem ásatást. Az északkeleti foknál a belső sánGzban ősedénvcserepek, kova szilánkdarabkák s más oféle található itt is mint más helyen, de már nem első fekvésben, hanem összedűl va., mi arra mutat, hogy ezeket a sánczokat, ha fel is használták a történelmi korban, mégis annyira átforgatták, hogy nehéz most ott adatokat szerezni. A nyugati sarkon is felásattam egy dombot. A född között itt is sok edénvcserépdarabot találtunk, de egyúttal megtaláltuk azoknak a faoszlopoknak a nyomait is. melyek a cseh rablók épitniénveit tarthatták. Szabályos 60—62 cm. távolságban álló négyzet alakú lyukak, melyek méretei 40- 41 cm. körüljártak, A kemény, sziklaszen'í földbe belevágott lyukakból kiszedtük