Szentpáli István szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1901. évi évkönyve (Miskolc, 1902)

kint, csupán egy lapos kő s azon néhány darab más ko alatt voltak, addig ezen a földön valóságos sírboltok voltak. Nagy reményeket kötöttem ezekhez, mert már alakjuk elárulta, hogy nem közönséges sirok lehettek. Azonban már előre jelzem, hogy reményemben csalatkoztam. A sírboltokban levő urnák összetörve, minden melléklet nélkül voltak. Szádeczky László kasznár ur mondja, hogv ez a vidék még a XIX. század közepén is őserdő volt s a kiirtáskor a fatörzsek kidöntése, a törzsökök kiszedése alkalmával mehettek tönkre az urnák, ami valószínű is, mert a fák gyökerei át- meg átjárják azokat s szótrepesztik a különben is csak légen szárított edényeket. Az 1. számú sir mindjárt Sályból Mocsolyás felé vivő úttól nyugatra a Tilalmas-tetőnek nevezett hegy lábánál, az u. n. „Bánya-tető"*-n volt. Hatalmas sírbolt, a milyent vármegyénkben nem láttam. Szabályos köralaku kő bán y ás fedte és pedig oly kövekből, melyek itt közvetlen közelben nincsenek. Legtöbbnyire vörös és szürke tracliit darabok. Tehát ugv látszik, hogy a sirhalmot rendszerint olyan kőből halmozták össze, amilyenek helyben nem voltak találhatók. Tekintve a sir nagyságát, előkelő család sírboltja lehetett. Családot mondok, mert legalább három halott lehetett itt eltemetve. Ez nem urnasir volt, hanem csontváz-sír, de a tetemek teljesen el voltak porladva, azonban többen jelen voltak s világosan meg lehetett állapítani egynek alakját. Hossza 145—150 cm. volt. IJrnacserépdarabot nem találtunk. A boltozat északi széle alatt, ugy azonban, hogy nem tekintettem a sirhoz tartozónak egv jobb oldalon fekvő csontváz volt 149 cm. hosszú. Nem zsugorított. Feje nyugat, lába kelet felé állott. Semmi melléklet. A sírboltot takaró halom 51 méter kerületű volt. Magassága az eredeti alap talaj tói legmagasabb helyén 145 cm, Maga a sírbolt szabályos trapéz alakú volt, magassága 0*89 m. Párhuzamos oldalai 4-30 és 3*10 m. nem párhuzamos oldalai 3.80 m. hosszúak voltak. Ez homokkal volt befedve, a homokra jött a kőhányás s ezekre újból homok. A boltozat nagy trachit-kövekből épült, durván össze-