Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. (Documentatio Borsodiensis 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)
BEVEZETÉS
terjedésükben vizsgáló, tudományos igényű feldolgozások. Sajnos, a hiányzó alapkutatás pótlása városunkban már aligha lehetséges, így Sárospatak néprajzi képérek megrajzolása csakis a környékbeli települések, vidékek kutatásainak elmélyítésével, az eredményeknek városunkra való általánosításával együtt végezhető el. Ezért is tartottuk szükségesnek a néprajzi irodalomnak nagyobb területre terjedő, a legapróbb részletkérdéseket is figyelembe vevő összegyűjtését. Sárospatakról és vidékéről, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről a közelmúltban több helyismereti bibliográfia készült. Ezeket munkánk során felhasználtuk, a nehezen hozzáférhető kiadványok, cikkek, tanulmányok esetében adataikat bibliográfiánkba beépítettük. Figyelembe vettük ezek mellett azokat az országos szakirodalmi tájékoztatókat, amelyek területünkre is kiterjedtek. A helytörténeti irodalom első részletes és szakszerű összegezését Bodor Antal : Magyarország helyismereti könyvészete 1527-1940. c. alapvető műve tartalmazza. A könyv 1944-ben jelent meg, s a megmaradt példányok kis száma és hozzáférhetetlensége miatt 1984-ben hasonmás kiadásban újra elkészítették. Ezt az 1984-ben megjelent kiadást egészítette ki az 1941-1944. évek helyismereti irodalmának anyagával Gazda István . Közben egyedül Csomor Tibor munkája (Magyarország. Honismereti bibliográfia. Budapest, 1972.) adott a helytörténeti kutatás számára hasznos indítékokat és egyben módszertani eligazításokat is. Hasonló volt a helyzet a néprajz terén, mivel az addigi kutatások eredményeit először csak a Szendrey Zsigmond által összeállított, s 1942-ben megjelent Mutató az Ethnographia Népélet I-L. (1892-1939) évfolyamához c. repertórium csak részlegesen összegezhette. Az Ethnographia további évfolyamainak (LI-LXXX. 1940-1969) mutatóját Tátrai Zsuzsanna készítette el, ami 1982-ben jelent meg. A magyar néprajzi irodalom teljesebb feltárása és az adatok szakszerű földrajzi mutatózása csak 1965-ben indult meg Sándor István bibliográfiai munkásságának elsőként megjelent kötetével: A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1945-1954. Ezt az újabb kötet az 1955-1960. évek anyagával, követte 1971-ben, míg egy korábbi szűk időszak (1850-1870) néprajzi kutatási eredményei az 1977-ben megjelent legújabb vaskos kötetben kaptak helyet. A szűkebb vidék helyismereti irodalmi anyagát kívánta összegezni Bakos József : Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj-,néprajzi irodalma c. 1947-ben Sárospatakon megjelent munkája. Ezt követte a szerző A ma-