PAP MIKLÓS: Debreczeni Ember András és Maton János leírásai Tokaj-hegyalja és Zemplén településeiről (Documentatio Borsodiensis 6. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)
Debreczeni Ember András és Marton János munkájának helytörténeti jelentősége
tanúságot e települések közigazgatási állapotáról és a közéletiség helyzetéről tett megállapításai. így megtudjuk belőle, hogy Mádon gyenge a bíróság, idegen a népség, Tarcalon jó az igazgatás, Tokajon csak a német igazság járja, Liszkán szeretik az igazságot, tisztelik a vénet, betartják a törvényt, Patakon sok a hatalom, Ujhelyben már felüti a fejét a mai értelemben vett bürokrácia stb. 3. Felbecsülhetetlen az az értékelés is, amit a lakosság összetételéről, foglalkozásáról, szociális viszonyairól, gazdasági-kereskedelmi életéről ad, s utal a lakosság lelki, szellemi tulajdonságaira is. A lakosság összetételénél megemlíti, hogy őslakosság-e a nép vagy jöttment, gyülevész, s ha igen, az milyen? így magyarokon kívül Szántón tótok, Tállyán görögök, oroszok, lengyelek, németek; Rátkán svábok; Tokajban gyülevész nép, német, orosz, görög; Liszkán tősgyökeres, nincs zsidó, csak egy görög; Erd őbényén görög, zsidó; Tarcalon tősgyökeres, sem zsidó, sem görög (ezért is lakczik közöttük szeretet); Mádon sok zsidó és alföldi; Toltsván gyülevész a nép, oroszok is, zsidók is sokan vannak, Sárospatak tősgyökeres; Ardó orosz; Hotyka egyveleges stb. stb. Sok esetben az összetétel számarányára is utal. Mindenhol megemlíti azt is, hogy mennyi a nemesség száma. A lakosság foglalkozására, megélhetésére utalva mindig kitér arra, hogy a településnek van-e szántója, mezeje, kaszáló rétje, makkos erdeje, halászó vize, tója, mit termelnek, miből élnek. Kitér még a sulyomszedés, csikaszát, jég alól való halászat, gyümölcstermelés, csirke, malactartás, gombaszedés, fa kereskedés, diáktartás, fazekasság s a céhes ipar foglalkozásainak ismertetésére is. Megemlíti a kőbányászatot Tállyán, Mádon, a malomkő és sírkő bányákat Sárospatakon. A legnagyobb részletességgel tér ki a kereskedelemre. Megemlíti, hogy kik irányítják a kereskedelmet, hová folyik be a közpénz, adó, vám stb. Melyik községben vásárolnak bort, a lengyelek, kupecek, a burgerek. Hány vására, malma, korcsmája, mészárszéke, boltja van a településnek, milyen a piac, milyen szelleműek a kereskedők stb. E munkából megtudhatjuk, hogy Szántón 3, Tállyán 4, Tarcalon 1, Tokajban 6, Bodrogkeresztúron A Liszkán 4, Sárospatakon 4, Sátoraljaújhelyen 4 vásár volt évenként. A -Jszárszékek száma . rajban 8, Bodrogkeresztúron 1, Liszkán 1, Erdőbe, yén 1, Tolcsván 4, Sárcspa taken 5, Sátoraljaújhelyen 6 volt. A korcsr k száma Tokajban 26, Bodrogkeresztúron 1, Szegiben 1, Tolcsván 6, Sárospatakon 16. A görög boltoké Tokajban a
