Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

•öl rét, 37 hold 1000 nöl szöllő 170 hold I3I col legelő, 256 hold 700 nöl erdőből s 36 hold 825 nöl mosásos gödrös haszna vehetetlen részekből áll. Fő birtokossal Gróf Vay Károly örökössei, Báró Sztojka Gyula, és Madarassy László. Ezen községnek határa 19 dűlőre van elosztva - különös ismertető jelei nem találtatnak, mi emlékezetre méltó volna, kivéve rétségnek nagyobb része savanyu szénát terem, 3 tsak ló etetéshez használható, valamint határának nemelly részei, mellynek földje fehér homokhoz hasonló, s vad vizeses /</, s sok essözések alkalmával, partos helyekről megszaladnak, s gödrös haszna vehetetlenné válnak, annyira, hogy tulajdonosa könnyes szemmel tekinti véres veritékkel mivelése alá vett szántó földjére. Kelt Szakatsiban, Maj l4

en lSő^ Várhelyi Jósef Jegyző XXX S Z A K Á L D lásd POGA ÉS SZAKÁLD SZALONNA Helynevek Szalonna községből, Borsod megyéből. 1. Szalonna helység fekszik Borsod megyében Szendrői járásban a Bódvafolyam mentében a Borsod megyéből Tornába vezető ország útvonalon Torna megye és Tornamegyei Perkupa Hely ség közvetlen szomszédságában. 2. A Helységnek Szalonna nevén kivül más neve ismeretlen. 3. A községnek a népmonda szerénti előbbi neve szentIlona lehetett: ebből rövidítés, de leginkább a helységet hajdan környező terjedelmes erdőségen hizott sok sertéstől /:sok szalonna terméstől vehette "Szalonna" nevét. k. Hogy a' község /:Helység:/ mikor emlittetik legko-