Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

fajú felső vidékéről népesült 's mainapig nagyobb részt a vallásbeliek, - 's Rom Catholicusok, de most már mind magyar ajkú lakosok által birtokoltatik, gszor ^ hely névre nézve nem anyira a köz tudomásból, vagy okmány, és iroványokból, mint a természeti nép véleményből a név eredetére csak is azt jegyezzük meg, hagy miután Hejő Keresztúr a szintén Borsod Megyébe kebelezett Csaba Tapolczai nevü fördőnél forrásló elnevezésének eredete előttünk Ösmeretlen Hejő vagy /:Hejó:/ folyam bal partján a forrástól lefelé mint egy két mértföldnyire fekszik, - 's minthogy a Hejő vizén, 's községünk alsó részén keresztül, hajdanában országos út vonult át, - innen származtatják, hogy e nevet Hejő Keresztúr, e helység e kifejezésből Hejőn keresztül sajátította volna el, 7

S 6 A község határában előforduló többi topographiai külsőségek vázlatait, röviden következőkben adjuk, a/ Keletről a községnek fekszik a berek alja föld és rétek, a Szakáldi határ körtefa aljáig, hol hajdan erdő, most csak egy körtve fa mint határfa szemlélhető, arról neveztetett el is, b/ Kelet és dél közt van a kavicsos nevü kis rét gyep és szántó földek egész a hejő folyóig, mely külsőségök, kavicsos helységüktől vették elnevezéssöket; Szalontával határosak, c/ A községtől délnek a Hejő folyón keresztül érjük az úgynevezett Brodi, gyep, és szántó, 's rét földeket, melyek nevezésüket ezen tót szótol Brodzicz magyarul gázolni nyerték ezeken túlnan d/ a Csáti ország út vonalon túl leg közelebb a nagy föld nevü szántó földek ezek elnevezésüket kiterjedésektől öröklöttek, továbbá e/ Az úgy nevezett Dodatka szántó földek mely elnevezés ezen tót elnevezéstől Dodacz magyaról hozzá adás vette nevét, ezek végében túlnan f/ a Zsabnyik földek 's rétek hol hajdanában, kakás tavak lévén azon tót szótol Zsabnyik

, magyarul békás vette jelenlegi nevét, - Emődi határ szélen fekszik, S/ A fennebbinek nyugotról vannak a sajátságos elneIkk