Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

- Rudas, - Szurdok, - Kincses, - Tópad, - Gyalog út, Utonyi berek, - Cseremajor, - Karukötő, - Büdös kút, Szalincza, - Általkelő, - Vajács, - Rakottya, - Góréi rétek, - Hitványtó, - Cseres, - Hársa lápa, - Veres Ortvány, - Vaj ács, - Szöllőmáj, *f -Szilas, - Odúk /?/ földje, Szoppon, - Király szállása

, - hagyomány szerint IV Béla Magyar ország Királya a' szerencsétlen Tatárok elleni ütközet után az erdők és hegyek köztt menekülvén itt mint erdős helyen kíséretével szállásolt egy ideig, - T

a annak emlékére volna felállítva Sz Mária tiszteletére szentelt felálló kőből épült kápolna forma, - Tót ortványa, - Köveshegy, - Kiss Bikk, - Kiss Simon, - Tóth földje, - Baduk völgyi, - Pozsonyi rét, - Nagy Simon, - Bartók, - Ivánka, - Köves árnyék, - Tartsa kút, - Halyag, - Árnyék, - Cselény, - Szoros, - Tekszi, - Antal viz, - Kertföli, Határos Arló, Nádasa, és Csernely! határokkal, - és ezelőtt 9 évekéi Nádasdal közösen birt Motsolyási puszta fele részével, Keltt Járdánháza Május 1.9—• 1864 Némethy Ferencz Jegyző. XXX KAZINCBARCIKA lásd ALSÓ- és FELSŐBARCTKA

, BERENTE, SAJÓKAZINC KACS Helynevek 215 Kacs községből, Borsod megyéből Borsod Megye Egri járás egyedül csak ezen néven Kacs ismeretes országszerte; ámbár történik az, hogy ezen két helyi név Gács és Kacs gyakran össze zavartatik, azomban itt csak a betű csere hoz kétséget, nem pedig az, hogy régenten más néven volt ismeretes. E község már 900 százban létezett, mit a Szent egyházon lévő fölirat, hogy ezt Eörs az ő Istenének