Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

ve van. Továbbá van a Sajó Némethi határban egy a Csehek által *+05 épitett föld várnak romjai meg lehetős nyomaikai, melly vár elnevezése hajdan As zu i vár volt, miután mostanig azon hegy láncz /:melly Velezdik tart:/ az Aszú nevet viseli. A község határban elö forduló topographiai nevek vannak t: i: Vár hegy, Vár hegy oldal, Rózsás tető - Kővágó - Aszó erdő, Ereszvény - Kutas - Örvény - Alhegy Vár völgy - Hársas - Méhes oldal Szénégető - Cseres oldal - Gál hegy - Kútvölgytető - Bikkes - Kis hegy - Mogyorós - Árok köz - Lencseszer - Kenderszer - Dobogó - Szajka - Farkasverem - Tökis szög Hosszú - Csipke - Malomszög - Szardokalja - Nagyhomok - Rakottyás - Nagy rét - Bás háza - Kishomok. Határában van folyó a Hangony melly a Gömörmegye határt képez, és a község mellett a Sajó folyóba folyik, és annak után a Sajó folyó Gömör és Borsod megye határát képez. A lakosság magyar ajkú és többnyire Nemessekből áll. Kelt Sajó Némethibe Május 7

ŐD I86k Málnassy Amadé jegyző XXX SAJÓÖRÖS Heljnevek S. Őrös községből ko6 Borsod Megyéből Sajó Őrös község fekszik Borsod Megyében, Miskóltzi járásban a Sajó folyam partján. A községnek más neve nincs, nem is volt ; mikor, honnan, és ki által népesittetett be ezen község, rolla semmi sem tudatik. Ki fürkészhetetlen időktől fogva a Meitzer család birja jelen időig. A község 87 házat számlál, a lelkek száma mintegy 500ra megy. Kaszálló rétjein, meljek midőn a Sajó vize ki áradása által meg öntöztetnek, jó, és nagymennyiségű terem, szántó földjei jó minőségűek gabonát de leginkább búzát bőven megteremnek. A községtől mintegy félórányira esö Kesznyéteni réten szakad a Sajó a Tiszá-