Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

5 Cserje onnan vette nevét hogy ez előtt Cserjés hely volt Andornak június 6

an 864 Nemesik János X biró Ballá Antal mk. jegyző s néviró XXX ANDOR NAKTÁLYA lásd ANDORNAK és KISTÁLYA APÁTFALVA Apátfalva mezőváros Borsod Megye Sajó Szentpéteri járásában, egyszersmind az Egri egyházi fő megye Apátfalva kerületi esperességnek fő helye, melytől ez nevét is vette. Apátfalva régi helység volt, mert már \Z3Z°

erl mint Apátik ság emlitetik. T: i. 2 Kilit Egri Püspök a' nemes Beel Kun nemzetségtől meg vévén e' helyet, itt az emiitett évben ugyancsak a' Beelkő alatt a' Cisterciták számára Apáturaságot alapított és Kolostort épitett nagyszerű Gót izlésü templommal, mely nem ugyan eredeti alakján kivül, - eredeti szerkezetében, de meg is elég jó karban mai napig is fen áll - 's nagy búcsú járó hely. - Mint Parochia már 1332

ben emlittetik. Az Apáturaság javait Perényi Péter /: jure fortioris:/ elfoglalván, ezt a' Szarvaskői várhoz csatolta. A vár 1596

ban török kézre kerülvén Apátfalva is a' töröknek lőn adófizetője, egy egy telek után fizetvén neki egy aranyat, s egy kila árpát. És bár hol oda kellett is adóznia: e

f Község az 1686^"^"^" összeírás szerint több igavonó marhával birt, mint az egész Miskólczi járás. Majd 1700 Lipót Király Telekessy István Egri püspök kérésére a' Megyei Papnöveldének adományozá; 's ugyanekkor a' lakosoknál haszonbérbe volt jószág a' regálékkal együtt azoktól el vétetvén, néplázadási ellent állásnak volt színhelye Apátfalva. Holló Mátyás addigi Uradalmi ispány izgatására a' Seminarium többi birtokaiban is meg tagadták az Úrbéri szolgálatokat ; és csak Katonai erővel volt helyreállítható a' jobbagyi engedelmesség. Nevezetes Apátfalva Beelkő alatti három forrásáról, melytől nevét kölcsönzi az Apátfalvi