Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
HÁMOR lásd-ALSÓ- és FELSŐHÁMOR H E G Y M E G Borsod Megye Szendrői járásában fekvő Hegymeg helységének 184 Topographiai összeírása l 3ZOr /Hegymeg helysége fekszik Borsod Megye felső részén az Abauji Megye határ tő szomszédságába a' Szendrői járásba, mely vidék Borsodi cserhátnak neveztetik körülbelől kétszáz lelket számláló Református lakosokkal 's egynehány más vallásuakkal, a' Reformátusoknak létezik itt rendes lelkészök és gyermek tanitójok és I808—— épült újabb templommal a' lakosok mind magyarok. 2— / Ezen községnek ember emlékezete óta egyedül Hegymeg neve volt nem is tudni ezen elnevezés eredetét. 3— / E község tudomás szerint más elnevezéssel nem birt soha már 1Ő24 ezen helység Hegymeg nevet viselt az akkor éllő Hegymeg! volt fő családok közül mai napig is élnek szegény sors és állapotba a' helységbe. 4— —/ A' község ±62k emlitetik leg korúbban az előtti állásáról sem a jelenlegiről emberek se azok kezeiknél lévő okiratok nem szólnak. A' helység mikor lett benépesitéséről minden után járással sem szerezhettek meg hiteles adatok, annyit tudnak az emberek a' nép hagyománya után; hogy ezen helység hajdan az úgy nevezett Börkösi pusztán létezett, mely ide egy negyed órányira fekszik 's jelenleg a' helységhez tartozik, és hogy a' lakosok onnét a' jelenlegi Hegymegre a* Tatár járás alkalmával költöztek mint akkor ős erdőbe, hol később allapiták e jelen községet. 6^-/ Mit se lehet tudni köztudomás hagyomány vagy nyomtatott emlékekből a' Hegymeg név eredetéről és értelméről. 7~/ E helység határában elő forduló szántóföld düllők nevei úgy mint: Hegymegi oldal, Kikircs domb, Bodvanga, Gyötrik lápa, temető oldal, első második és harmadik völgyek, felső kender föld, alsó kender főid, Börkös, meleg oldal, börkös éjszak oldal Kis Vesszős és Bodzás düllők. Rétekre
