Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
Mint hajdan úgy jelenben is ezen név bir terjedéssel. Más elnevezése nem tudatik. Ezen két község 1598 ban emlittetik legkorábban. Rudolf Császár által bizonyos Bárczy Jánosnak ajándékoztatván, Szabóles megye Nyir Kallóból származott Réthy Család által népesittetett, öszve sogorosodván ezek a' Bárczy Családdal. a' név eredetéről - mint hogy a' Bárczy névből formálódhatott - semmit tudni nem lehet. alsó ' s felső Barcikai Düllők nevezete következő: 1. mégemlittetik hogy a' legelő 's rét de majd az egész határ vizenyős 's a' Sajó árja miatt sokat szenved. 2. Hara düllő kenderfőid száradékony. 3. Középső belső kenderföldek fele része a' viz árja által gyakran borittatik. 4. nagyobb kisebb Sajó kert a' belső földekkel öszvefoglalva fele része legtöbbször áradat alatt áll. 5. Követses földek . 6. Laposerdő állja . 7. Vétsetal alja , sárga nyirok, terméketlen, 8. Pincék állja földek verses nyirokból állanak. 9. Vesszős szántó földek , veres nyirokból állanak 10. Tóth ortás szinte veres nyirokból áll. 11. alsó gerenda földek jobbak a' többinél. 12. alsó hosszú földek vadvizes minőségűek. 13. Felső hosszak és sárgödör ingoványos hely. 14. Lapos földek , nagyrészben mocsárosok. It. Vadas, vékás, rakottyás földek, veres nyirok ' s mocsáros helyiség. ló. Felső ge t rendák nyirkos minőségűek. 17. Puszta düllő földek , veres nyirokkal, terméketlenek. 18. Felső rétek édes és savanyú füvet teremnek. 19. alsó rétek hason minőségűek. 20. Hartsás szög a' Sajó közelében. 21. Malom környéke a' Sa j 0 mellett. 22. Kertek állja rétek száradékonyak.
