Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

Tögyes lápa. - Középső tőgyes lápa. - Hagymás lápa, erdők. Kabavölgye allya, erdő-föld és rét. - Bekeháza verő. - Szék bérez. - Kaszásfő erdők, ez utóbbi Heves Megyei Leleszi határhoz fekszik.- Kaszáló padosa szántóföld. - Kiskútbike fő erdő. - Lyukak, erdő - Reopados, föld és berek. - Reoverő.Bekeháza far erdők, ez alatt szinte egy forrás kút van, mellynek vize szinte a már emlitetttHangony patakba folyik. - Nagy vészelés árnyék, Nagy vészelés fő, szántóföld és erdő, - Nagy vészelés verő, erdő, - Kis vészelés árnyék, - Kabavölgy, föld és berek. - Keselyüsbik, - Benedek völgy szántóföld, berek és gödör. - Fülekvár hegyessec berkes hegy, . Bornyús lápa* Széles imolya, - Gyüzsvölgy, Czéllápa. - Hollófészek.- Gortva, szántóföld és vizmosás gödrös lápák. - Gödörraelléke, nagy gödör melletti szántóföld. Ortás hegyessé. Lászlóvölgye nyak.Hegyesoldal tető egy nagy hegy, mely a község egyik oldalát keriti el. - Szétálló verő.- Határfa szántóföldek. Hosszú főd. - Pongrátz lápa, - Hársasvölgy, lápás szántóföldek. - Malomoldal, berkes hegy alatta lévő kis vizi malomtól neveztetik. Gellécs allya, - a községi belső telkek egy részének neve. Kelt Domaházán Május 8-án 1864. XXX f D 0 R 0 G M A Dorogma tisztán magyar helység a Tisza jobb partján Borsod 116 megye Déli határán legszélső falu Szabolch megye tőszomszédságában, - Egri járásban, járás székhelye Mező Kövesd, melytől 3 1/2 mértföldre fekszik, 's Tisza Vidéknek neveztetik. Határa a Tisza mindkét partján nyúlik el, számos erek és fokok lévén benne árviz idején szárazon a' helységbe benem lehet jutni. Dorogmának minden időben csak ez a nevezete volt ős i— dőktöl, a nép ajkán ama hit él: hogy ezen helység már Árpád hon foglalásakor a Tisza partján állt hol legelőször vonult át a Tiszán a magyar tábor, - hajdan azonban a helység nem a mostani helyén állott, - hanem az ugy nevezett Nagy Telken dombos helyen a mostani helységtől le fele a tiszán mintegy