Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

vizett ivó viznek használják.. Disznósd község határa apóka köves és silán termékenységnek. Kelt Disznósd Május 21

6n 1864, Éliás Ferencz Biró Német Gábor jegyző Hites /?/ István Dl S ZNÓSHORVÁT He Ily Nevek 108 D. Horvát Községből, Borsod megyéből 1. D,Horvát község fekszik Borsod vármegyébe, a' Tiszamellyéki kerületbe a' Szendrei járásba, bir száraz völgy elnevezéssel is e' környék, több emelkedett halmok és dombokból alván, a' környék többször szenyved viz hijányt, ez okon van száraz völgy táj nevezete. 2. a' községnek neve ország szerte egyedül Disznós Horvát név alatt ismeretes, semmi más neve nints, nem is tudatik. 3. valamint hajdan, úgy jelenleg is egyedüli Helly neve Disznós Horvát. 4. A községnek legkorábbi visszaemlékezése esik 300 évre a' Helvét hitvallású Parochián található okiratokból értesülve, 5. A' község népességének neve családonként eredeti magyar lévén az be költözött ősöktől származottnak lenni nyilvánittatik. - egy család Kotsis név alatt, Sajó Galgóczrúl, a' leg közelebb lefolyt l8-i^ század utó fölébe azért költözött és telepedett meg itt, mivel S.Galgócz a' Romai Katholica hitre át térvén, ők mint Protestáns hitűek S.Galgótzon lakni meg nem engedtettek. 6. a' községnek eredetéről, értelméről, köztudomásból, hagyományból, irott vagy nyomtatott emlékekből, tulajdon eredeti magyar neve Disznós Horvát, melly hagyományilag a mellék Disznós nevet nyerte, mivel a' község határa úgy szólván erdőségből állott, és voltak ollyan egyes tsaládok a"