Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

voltak, az összes lélekszáma mely három felekezetből álló fel megy 215 lélekre, a nagyobb felekezetű rész Római C. utána a Görög C. és Helvét vallású felekezetűek, megjegyzendő azonban, hogy egy felekezetnek sem temploma nem lévén, a Római és Görög egyesültt Katolikusoknak közös - a Helvét vallású felekezetnek magának tulajdon és külön harangja vagyon, Nyelvre nézve - beszélnek Magyarul és tótul, A határa Debrétének Dombos és völgyes s közép osztályba sorolható, a Düllőknek nevei pediglen következők: Feljáró, Jakab üstök, Csipke oldal, Dancsa völgy - Királykút, Kukoricza düllő, Nagy és Kis Gerendák közép, utó, Falu völgy Kert allya düllők és kenderföldek. Mi illeti a kaszáló rétséget a nagy szárazságban haszonvehetetlen, a nedves és zaporos esztendőkben szintén haszonvehetetlen mert a zápor esső vagy be isszápolja vagy elviszi egészen a szénát, Debrétének folyója nem lévén a malom dolgában meg vannak akadva az lakosok, a több mértföldekre való vitel nagy költségbe és faradságba kerül. Kelt Debrétén Május hó 28

321 1864 Holló Károly Biró Vass Mihály keze x vonása jegyző által Hites Mester József k. x vonása XXX DÉDES Helynevek 98 Dédes községből Borsod megyéből 1. /

1

"

6 Dédes esik a Sajószentpéteri járásba, s a' völgy melyben fekszik Banfalvától - Visnyóig - Bánvölgynek is neveztetik, tulajdonkép a' Sajótól kellene kezdeni ezen elnevezést, mert ide esik még Bánhorváth is és a' történetileg nevezetes "Bán" birtoka volt mind az, mi Banius néven jött, s több felé oszlott. 2, /

re Dédes, csak ezen egyetlen néven fordul elő, 3, /

ra latvánfynál "Dedessa" diákosan. 4. /

re Emlittetik már 1332-ben a Regestrum papaiéban.