Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
falu. Volt e hajdan a' községnek más elnevezése: nem tudatik. A' község lóOOik évben már emlitetik,- mint reformált vallásúak által lakott helység - mit egy Nyisnyei Mária által ajándékozott czin-tányér bizonyít, mit ő használatúi adott az egyháznak az urvacsorázásnál I638ik évben, s a' mi még most is használtatik. A' község népesítetett nagyobb részt Gömör megyéből, 's legelső lakói a "Késik" , és radvai Tót vezeték nevüek voltak, a' mely két család jelenleg is legelterjedettebb a' községben 's a' mely családok Gömör megyében most is több helyeken laknak. - A lakosok száma jelenleg 2300, ezek közöl 60 rom.kat, 10 izraelita, a' többi helv. hitvallású. Köztudomás, 's hagyományból csak annyit tudunk, hogy a' 15ik században első Mátyás király korában Cseh rablók birták, 's valószínű hogy ők épitették a' hirneves "Hór" völgy nyugoti oldalán egy magas sziklás hegy tetején a' rengeteg erdőben levő "Ódor" várat, melynek jelenleg már csak kevés romjai lát hatók. A' községen keresztül visz a' hor viz vagy folyó medre, mely a' falu alsó részén a' "malomviz" és "régi" árokba oszlik szét; a' malomvizén két kerekű malom áll, a' malmon alól mind két meder össze jő, eggyé lesz, 's Bogács felett egyesül a* Noszvaj felől jövő vizmederrel. A község utczáinak nevei: alvég , piatcz , kósiksor , jakab sor, újsor, pinczesor , kukuksor , tyúk útcza , hatház . A' község tagositatott még 18'47-ben. A* községet környezi: Nagy oldal , legelő, egy meredek hegy oldalban. Tardihegy, szántóföld Tard község felőli oldalon egy mér sékelt menedékes part tetőn. • Baglyos szántóföld Cserép Váralja felöli völgyben, 's völgy oldalában. Berezdtető szántóföld a' "bérezd" part tetején. Berezdoldal legelő egy meredek part oldalán, melynek alsó részén két, egymás fölötti sor pincze is létezik. Berezdalja völgy lapos, kenderföldül használtatik.
