Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
3 E községnek, tudomás szerint nem volt más el nevezése a' mint a' felső pont mutatja. h er A* nép eredetét vette Balajti Mihály magyar születésű fő birtokostól, kinek terjedelmes családjától történt a' '.elység népesedése. 5.— A* helység hatarában elő forduló szántó föld düllők nevei ugy mint: Ürgés vagy Kőlyuk, mert az alja kőbánya, Mogyorós nevű düllő mely fekszik a 1 Szendrő Ladi helység szomszédságban régenten mogyoró fákkal bővelkedett, Besenyei völgyi düllő szántó föld 's alatta kaszáló rétek melyek Ládbesenyő helység szomszédságába fekszenek, Tószer a' falu közelébe fekszik Kender áztató tavakkal 's onnan veszi eredetét, ortás nevű düllő, mi ortás által változott szántó földé, Széna rét kút hol igen czélszerü kút forrás buzog bőséggel, mely barmainkra nézve nagy jótékonysággal bir, rétektől körül vétetve vette eredetét, Kerek haraszt nevü düllő, mely vezet Besenyei helysége határ erdeje szomszédságában, Som bokor düllő szántó föld és rétek mely vehete eredetét a' somfák tenyészéséről. Gyertyános alja düllő, felette el terjedésű gyertyános erdő alatt fekszik, Koncz völgyi düllő, mi a' temető alatt terjed el, Várczára járó düllő, a Sápi pusztához tartozó úgy nevezett várcza erdőtől vette eredetét, Füszfa Kút düllő a' füszfák alatt lévő forrástól vette eredetét. A' község alatt elnyúlló puha rétek, mely posványos volta miatt viseli ezen nevet. Az úgy nevezett Nemes rét melynek nemes birtokosaitól vette néveredetét. A* helység közelébe fekvő Balajti hegy nevü szöllőhegy minek részei Ligmány, Koponya és Balajti hegy név alatt ismeretesek, melyek annak idejébe olykor Bor és gyümölcsbeli hasznot adnak. Erdőbeli birtok Közép bérez nevü gyertyános és Cser je nevü erdő, mely tűzi fának és marha legelőnek használtatik, találtatnak benne helyvei épületre való fák is, mely a' közben lakosok közt fel van osztva, vesztére és pusztítására az erdőnek, és némely időben csermakkot is teremnek. Mi illeti a' szántó földek minémüségét dombosok partosok 's többnyire agyagos természetűek, nagy szorgalom után meg lehetős termést szolgáltatnak. kk
