Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
Hogy áz Ároktő községben legelőször megtelepült nép, honnan és mikor költözött ide, arról tudomással nem birunk, szóhagyományból annyit tudunk, hogy itt megtelepült őseink, tiszta Magyar ajkú, halászattal foglalkozó és Heív: hitvallást követő népek voltak; ezen szó hagyományt igazolni látszik, a' lakosságnak magyar neve, - mint például: Szőke, Szikszai, Liszkai, Herczeg, Kabai, Mihály, Gazdag, Füle, Angyal, Nádi, Halgató, Molnár, Csörsz, Szabó, Falucskai, Berki, Takács, jóo, Petrák Pecze, Cgizmadia, Varga. A' község nevének eredetét sem irott emlékekből, sem hagyományokból biztosan nem tudhatjuk, annyival inkább, mert nevének eredetére nézve, két különböző vélemény él a' nép ajkán, de mind a' két vélemény meg egyezik abban: hogy az Ároktő nevet a' község nyugoti szélén létező, 's romokban még jelenleg is látható ároktól nyerte volna. A' község határában következő topographiai nevek fordulnak elő, jelesen: Kiserdő , a' község alatt a' tisza folyó jobb partján egész a' T.Keszi határig terjedő füzes, ezzel kapcsolatban van a' felső rét , lapályos fekvésű sás termő rétség, melyet a' Tisza minden kiáradásával elborit az úgy nevezett Kun fokon , ezen réttségen több tavak vannak, nevezetesen: Kis tisza, Viszketeges tó , neveket honnan és miért adta a' köz nép - homály fedi, tovább, Tökös tó , azért neveztetik igy, mert sok vizi tök terem benne, Kétágútó, nevét onnan vette, hogy V. betűt képez, az emiitettek mind terméketlen viz állásos söppedékek; Gálosnya, a' felső rét keleti szélén fekvő emelkedett szántóföld; Csikgát széles és vadvizes természetű föld, a' felső rét nyugoti oldalán, egy része legelő, kis része szántóföldnek használtatik, a' Tisza ezen tért is minden kiáradása alkalmával elborítja, csikgátnak azon töltésről neveztetik, mellyen a' lakosság árvizek alkalmával a' rendes közlekedési útra szokott hatolni a' járhatatlan söppedéken keresztül, ennek szomszédságában fekszik az Előhomok dülő , homokkal vegyes szántóföld, ennek keleti oldalán ai Keszi határ dülő, vándorló homokból álló terméketlen szántóföldek; az I858.^ évi tagosítás alkalmával ezen földek is illetményekbe adattak a' volt úrbéreseknek, azonban már most egészen hasznavehetetlen és munkálhatlan horaokbuczkákból állanak; ezen
