Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
A T községnek egyedüli neve Ároktő, nevének bizonyos eredetét - miután arról Írásbeli okmányaink nem léteznek homály fedi, J s e' tekintetben a ! vélemények két részre oszlanak, jelesen: az értelmesebb rész nem csak állitja, sőt hiszi is, hogy e' község nevét azon ároktól vette, mely a 5 község nyugoti oldalán, éppen legvégső házunknál veszi kezdetét, 's egyenes vonalba halad nyugotra egész a' határ végéig, ezen árokról azon hir kerengj hogy azt midőn még Magyar Ország a' Római birodalom egy kiegészítő része volt, 's négy részre volt felosztva, azon időben elkülönítő határ erődként ásatták a' Római uralkodók, 's miután a' község azon árok tövében kezdette meg az építkezést - nevét onnan vette volna; másik rész azon nép mondának ad hitelt, hogy a' Runnok idejében Csörsz nevű Király, a' Tisza folyót akarván a' Dunába vezetni, a' végett ásatta a' már csak romokba látható árkot, 's ezen ároktól vette a' község a nevét; hogy ezen vélemények közzül melyik volna az igaz, miután azok mellett okmányok nem kezeskednek, meghatározni teljes lehetetlenség, Hogy a' községnek jelenleg is létező nevén kivül, más elnevezése lett volna, arról sem Írásbeli okmányunk nem létezik, sem szóbeli hagyományokból nem tudjuk, annyi bizonyos, hogy mióta emberek emlékeznek - mindég Ároktő volt a' község neve, - Hogy azonban a' községet hajdan más nemzetiségű és nyelvű népek lakták, azt onnan következtethetjük, mert a' köz ség nyugoti oldalán, hol jelenleg kenderföldeink léteznek, 's hol tiszánk gyakori kiáradása - mint legemélkedett ebb helyen partot képezett, azon part szakadásokban ez előtt néhány évek kel ember csontok, vastag cserép hamwedrek és régi római pén darabok találtattak, mellyek mind arról tanúskodnak, hogy e' községnek: már az előtt - midőn ezt elődeink megszállották vól tak lakosai, de hogy azok mellyik népfajhoz tartozhattak, 's az általok lakott község hogy neveztetett, arról semmi tudomással nem birunk. Ároktő község lő 0 ^. 1 ^ évben emlittetik legkorábban, egy okiratban, mellyet az azon időben Kassán székelt Fő Káptalan adott ki, Ároktő község akkori lakosai részökre, melly a' föl des uraság és jobbágyok közötti viszonyokat foglalja magában, korábbi időkből semmi okmányaink nem léteznek. ko
