Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
ezen düllőben van a" Bogácsi határhoz közel egy cekenő alakú emelkedés cetején az úgy nevezett Pézgüdör , ez a' név úgy ragadt rá, hogy bizonyos ámitó elhitette többekkel hogy ő látja benne a' kincseket, most is látszanak az ásás nyomai - mert haszonvehetetlen föld - de pénzt nem találtak benne soha. Libás düllő /:a' libák nagy seregekbe járnak oda,a' városbúi szállva:/ jó minőségű három vetésforgású szántó földek. Bogácsilapos düllő /:a' Bogácsi határig terjed:/ a* jobb szántó földekhez tartozik. Horvizilapos düllő /:a' Hor partján terül el:/ jó szántó földek. - Bogácsúti düllő /.-ollyan szántóföldek és úgy miveltetnek mint a' Melegoldal düllőbeliek:/ Hosszú düllő , ugyan ollyan szántó földek. Közép düllő , Bogácsi siskás düllő /:sok siska terem benne:/ Perjés düllő /:perje szin a' földje:/ Tubulykás düllő , /:maradék düllő:/ Kereszt düllő . Csonka düllő, Verébemésztő düllő /: /:sok szeder terem benne:/ Kutya tejes düllő /:ugyan azért:/ Nyaradat i düllő , Kétútközi düllő , Loyagoskolai düllő , /:újat»fo elnevezés, régi neve nem tudatik:/ és Bikató düllo , mind közép minőségű 's három vetés forgású szántó földek. Az úgynevezett bikató, viz álló hely volt - hová a' bika
