Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

- ez legszámosabb - Barzsó, Bencsik, Barta, Csirmaz, Dudás, Demeter, Divinyi, Dohány, Dorogi, Edőcs, Farkas, Fügedi, Fodor, Gyenes, Gáspár, Hajdú, Kiriston, Kalo, Kis, Kovács, Lukács, Lázár, Mártony, Molnár, Murányi, Nagy Nyitrai, Nyeste, Nyikes, Ócsai, Pető, Panyi, Pázmándi, Szeaztai, Sebe, Sereg, Sipeki, Tóth, Vámos, Varga és Zelei - mellyek minthogy nem mind magyar hangzásúak következtetjük, hogy több helyekről népisitethetett a' város. 6. Mit lehet tudni köztudo- Mező-Kövesd mező város másból, hagyományból, 1- 24,000 holdat haladó határa rott, vagy nyomtatott em- -többnyire sikság, 's földje lékekből a' név eredetéről, kövecses vagy kavicsos, — leértelméről, mindegyik hely- het hogy e' tulajdonságától névre nézve? - kapta Mező-Kövesd nevét, - irott emléke e' név eredetnek nincs. - Keresztül metszi e' várost éjszak-nyugatról a' Hor vize, melly bent a' városban malmot hajt, ebből szakad ki a' város felső részén az úgynevezett Vérpatak, mellynél hagyomány szerint hajdan földvár volt, 's itt ütköztek a' királypárti Kövesdiek Tököly seregével meg, 's meggyőzetvén, az elesettek vére folyóvá duzzadt 's ezóta nevezi a' nép vérpataknak. Ugyancsak a' város felső végén van egy, mintegy négy szög ölnyi vastag, 's 4 öl magosságú úgynevezett kő-