Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

nevezik, mert a' községbeli erdők és hegyek, a' diós-Győri hegylánczhoz tartoznak,2. A' községnek jelenleg országszerte ismeretes "Cserépvárallya" neve él. — 3. >^

;

S'^K A* község nevét régi időkben /:XITI és XIV században:/ "Cherep"nek avagy "¥aralia"nak irták az akkor kelt okmányokban /.-Fejér torn, IV. vol. II. pag. 17:/ k. Régi okmányokban már az 1248 évben is emlitetik, annak előtte pedig tartozott a' falu az egri egyház joghatósága alá, mig IV. Béla király /:1248 :/ Irén bán követelése ellenében a* falut az egri egyháznak a' Sárosi dézmák pótlásául, odaajándékozta őrök időkre. /:Fejér torn IV.:/ Akkori időben "Cherep" négy udvarral emlitetik IV. Béla okmányában, és Schmidt állítása szerint mezőváros volt, 's 1332^

en már plébánia is létezett itt. Ha vallyon a* régi "Cserépvárallya" á* jelenlegi helyen létezett-é? - nem tudatik, de valószinü más helyen feküdt, mert a' jelenlegi hely oly szük, hogy ott nagyobb falu avagy mezőváros el nem férhetett. A' régi "Cherep" mely 1248ban emlitetik, hogy és mikor pusztult el? nem tudjuk, de lehető, hogy hunyadi Mátyás király idejében az általa, - a' Borsodi vidéken magát befészkelt Csehek ellen, - vitt háborúban történt, - most pedig azóta a' vár régi határában három falu létezik, u: m: Cserépvárallya a' vár allyán, Cserépfalu, egy dombon tul fekszik 1/2 óra távolságra a' vártól, végre Tard 1 óra távolságra a' vártól lapályos repedéses földön fekszik. 5. ik A' mostani Cserépvárallya a' mult XVIII században az itt letelepedett várbeli cselédség által létesített, és minthogy a* var ura /:gróf Desseőffy:/ a' felső megyékben is birtokos lévén, ottani birtokaiból hozott cselédeket, többnyire tót ajkuakat, a* mint azt tobb család nevei is bebizonyítják, jelenleg a* községben a* magyar nyelv uralkodik, Anyakönyvek 1705 óra vezettetnek, a' község népessége 652. r. kath. 8. helv. vall. ik zsidó. -