Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
Varbó Községét délről Diós györ , észak nyugotról Tardona , északról Kondó és Ludna puszta , Keletről pedig Parasznya Községek határozzak, jelenleg a Diós Győri Koronái uradalomhoz tartozik. Kelt Varbón Május 25 9n 1864. Kiadta Demeter János msk. községi jegyző /Külzeten: Varbó község Borsod megye Szentpéteri járás./ XXX VATTA Vatta község Helyraizi nevezettyei 521 Borsod Megyének az Egri járásában kebelezett kklj hold. 135 -öl szántóföldekből - 571 hold 264 cjöl rét - 434 hold 645 nöl legelőbül / : 1200 erőiével számitva holgyat:/ területből álló - 300 Romai Catholicus, és 270 lélek Református lakó sságbúl álló Vatta község, kizárólag minden más táj szokásos mellék név nélkülözésével, egyedül csak Vatta községnek neveztetik - lakossága mind két hitfelekezetbélinek magyar ajkú - a két hitfelekezetbéli lakosság a legjobb egyetértésben, s barátságban él együtt csendességben és békességben - a jókora kiterjedésű községben csak 11 Telek van 32 volt jobbágy kezei közt, a többi a nagy számú s nagyobb birtokú volt Földes Urak kezei közt van, ugy hogy a volt Jobbágyság úgy áll a Földes Urakkal birtok arányban mint 1. tizhez. A nép szájában uralkodó m.ida szerint nevezetét a 80O évek előtt szerepelt Történelmi nevezetességű Vatta Pogány vezértül nyerte, ki a keresztény hitnek be hozatala, s megszilárdítása akadályozására véres csatákat vit Szent István 1° királyunk, s hitünk alapitójával. Vatta községe, a monda szerint /:elébb város:/ a Vatta vezértül lett elfoglalása, vagy öröksége előtt, hogyan neveztetett? Vatta vezér népesitette-e? V a gy Ő előtte ki által
