Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

TIS Z A K ESZI Helynevek Tisza Koszi községből, Borsod megyéből. Határos Tarján Mező Csáth Ároktő községek és túl a tiszai Puszta Szent Margitaval, határát hasitja az ős Tisza folyó vize, különös és emlékezetre méltó Statistikai adatott érdeklő Területileges helyzete nincs. - A nép kereset forrása föld mivelés. Borsod vármegyének Miskolczi járásába 396 lelek által lakva, délnyugatnak fekszik Tisza Kürt, ismeretes ugyan Kis Kürtnekis de nagyobb részint csak a Tisza után emlittetik. A Katolika anyaszentegyház könyveibe csak rövideden anyi ik emlittetik, mikép ép ezen a helyen 1332 évbe volt Tisza Kürt, mert történelmi okmánya mutattja hogy Tisza Kürtnek plebánussa volt ; és igy már ezen évelött jóval lehetett ; hogy mily népes és miáltal jutott vegpusztulásra arre okmány itt nem találtatik. Népszava után tudható mikép lakatlan, bokros, és legelös helye folytán puszta kis kürtnek, és az akkori Egri Püspökséghez tartozott, ik I783 évbe az akkori Egri Püspök Galantai Gf Eszterházi Károly felszólította Hudics János számtartoját, mikép működnék abba hogy puszta Kis Kürt meg népesedjen, ezen uton felszólította Mező Szemére és Tardi lakosokat mikép jöjjenek kiknek szándákok van puszta kis Kürtre lakni, és itt a föld irtása folytán a püspökség rendes urbéressei legyenek, - élik fogadva a felszólitást jöttek többen, és már 1784 év végén Hudics János számtarto rendezése alatt épült, a jelenlegi nevezet szerént, a 18 házakból állo egyenes Templom utza; ekkor z T I SZAK Ü R T Tisza Kürti helyleirás. 493