Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

"+. sárállás - az árviz elapadása után nagy sarat tart s on­nan nyerte nevét, - a puszta Bábolnai részen. 5. Agyagos - a csincse folyóból eredő ér, feneke agyagos tartalmú és innen neveztetett el ­6. Csárdaeleje - szép legelő és székes szántó föld. 7. Nagylapos - lapályos legelő rész. 8. Gontahát - ko hold székes szántó föld kevés legelő rész­szel, 9* Kis Nádas fertő - nagy gazságot termő fenek. 10. Nagy " • « " n n 11. Gontai Erdő - 5 hold szép sorba ültetett füzes. 12. Szil - dombot képező homok és székes szántó föld, mely három düllőre felosztva u. m. Montai tóra járó - székes szántó föld. Tetesre járó - " " " Határra " homok tartalmú szántó föld. 13. Szil puszta - 6 hold körül árkolt és fákkal bekerített négyszögű tér gazdasági épületekkel, lh. Sz: Istványi Szil - lapályos legelő és kaszálló rész, né­hány évek előtt Sz : István község haszonbérelte az eg­ri káptalan mint földes uraságtól s onnan nyerte nevét. 15. Tetesmenti - lapos és viz állásos hely szárazság idején gazos szénát terem. 16. Falusi Gonta - szép hátas legelő rész a Kappan folyó men­tén közepén egy itató kúttal. ­17. Kenderföld - Egy körül árkolt négyszegű termékeny szántó föld. 18. Kertek alja - lapos s posványos föld rész. 19. Petefok - csak árviz idején telik meg - a tisza fele lévő végén egy 500 öl hosszú és 2 1/2 öl széles töltés megy keresztül, mely kezdődik a falu északi részen és tart a kappan fokig, ezen töltésen lehet nagy árviz idején a községből szárazon kimenni. ­20. Morotva tó - álló viz - egy darab száraz földet körül foly - s szigetet képez vize sok hallal bővelkedik; ne­ve eredetéről semmi tudomás. 21. Morotvahát - szép hátas legelő rész. 22. Búlát - gazos szénát termő lapályos rét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom