Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
Hásberek , Salamon vára Ördöngös t ó Ad ám bikk g Puszta szög, Ujj hegy , Dajka és ebes nevü szöllökböl, Dobogó - Aszaló, melly nevét onnan vette', hogy hajdan a' gyümölcsöt ott aszaltak, Bak Pál hegye - Kis Muhar pásztor retje - Kis kőtel , Nagy kőtél , Kis Lőrincz kertje , Csatés , Kerek rét Lyukas oldal Szurdok Vaskos Szána - Boroszló , Lapos ortvány Határ lapo s Bene pariaga , Súsoly Körtvelye s Haraszt allya és Kerités nevezetű Düllőkböl; mellyek hogy honnan vették elnevezéseket nem tudhatni Létezik még a' község határában egy Boroszló nevezetű puszta is, hol G : Keglevich Béla Urnák Juhodalya és Juhász lakja van Szilvás község határos Tárkány , Apátfalva Szent Márton, Mogyorósd , Lénárd Darócz és Visnyó községek határaival Kelt Szilváson Május 20 l86k Jegyzé Községi biró Beretz István Énekes Alajos mp. /Külzeten: Szilvás község Borsod megye Szentpéteri járás/ XXX SZILVÁSVÁRAD lásd SZILVÁS S Z I R A K Szirák, 466 vagy magyar Szirák, és a' kebelében levő Uj Szirák, magyar falu Borsod vármegye Szendrői járásában, melynek régenten csupán Szirák elnevezése lévén - az később, és pedig már a' jelen év tizedben boldogú-l-t Mester Istv.i Plébános úr által meg külömböztetésül a' Nógrád megyei Szirák mező városától /:melyet ő Tóth-Sziráknak keresztelt:/ magyar Sziráknak neveztetett, és e nevezet alatt már is az Egri Egyház megyei Áldozárok, ' s Egyházak Schematismusában előfordul. A' lakosság szaporodása miatt az 1860^ évi. tagositás alkalmával kihasitattak új telkek, hogy azok meg telepitessenek, mi azóta némi részben meg is történt, 's e telepitvény Uj Sziráknak elneveztetett. Hogy
