Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

rabban. Hogy honnan népesittetett, adatok nem léteznek, a lakosok azonban magukat itt letelepedett ős magyarok ivadékinak tartják. A név eredetéről a fentebbi történeti adaton felül a hagyományban is találunk nyomra,•a mint különben is a Mátra hegyei síksággá törpülő dombjain fekvő e község nyugati részén jelenben is van egy 20 láb magasságú halom, melyet a nép mindekkoráig Árpád várának vagy földvárnak nevez. Ezen halom volna tehát az, melyen Árpád sátora állott, ezt a legnagyobb valószínűség is pártolja, mivel innét az épen itt kezdődő alföldre igen szép ki látás esik, továbbá e halom oldalában némely esetleges ásások következtén már ember csontok, régi fegyver - 's edény darabok, melyek urna alakot mutatnak, - találtattak. Nevezetesebb helyrajzi nevei: Kis 's Nagy Koszperium

; nevét nyerte hogy ezen a Fő Káptalan birtokában eső két dombon, a jobbágyi munka idő alatt a Fő Káptalan több tagja kivül időzvén, mint szép kilátással kinálkozó helyeken öszveült 's Consistoriumot tartani mondatott, honnét a Consistoriumtól lett Koszperium e helynek nevezete a nép nyelvén. Kis Apáti. Szántó föld a dél nyugati határ szélen, nevét az Egri Fő Káptalan valamelyik apátjától nyerte, kinek birtoklása alatt volt; jelenben is a Fő Káptalan birtoka. Lány fertő a községhez közel fekvő ingoványos hely, nevét valamikor a fertőbe sulyedt lányról vette. Két ér köz: Az ostoros folyó két mellék ágától körül keritett szántó föld. Pap rétje

: Birtok rendezés előtt a helybeli Lelkészi Hivatal tulajdonát képezte kaszálló. Szilvás : Szántó föld hajdanta gyümölcsös kert. Gyilkos : Viz folyás, melyen közlekedési út vezet keresztül, sok esőzés alkalmával a hegyekből lerohanó viz lovat 's embert ragadt magával, innét az elnevezése. Ko- csordos Szántó föld, a rajta tenyészni szokott kocsord fűtől igy neveztetve. Tövisk szántó föld a nem rég kiirtott tövisktől vette nevezetét. Holteger az Eger folyónak beiszapolódott ága. Sósrév

, 4 fő káptalan birtokában levő bizi malom 's tere az Eger folyónál, mely Egerben az ásvány meleg vizből vévén forrását, e helyen annyira szét terjedt hogy hajdanta csak az itteni réven lehetett át menni, a honnét is öröklé nevét. E község határos: Keletről: Mkövesd Város - Délről szemere Nyugotról Mező Tárkány 's Füzes Abany község. - Éjszakról Máklár