Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

Virágos, - Alsórét, - Botzfa dülő, - Güdröki rövid, - Güdröki hosszú, - Törökpeti dülő, - Ujkút dülő, - Halom dülő, Réthelyi dülő, - Veres nyilas dülő, - Gyeprejáró dülő, - Lövőfelé való /:rét:/, - Nád /:rét :./, - Nyár j as , - Hegyes határ, - Bibiczkes, - Oroszérszög, - Postakaszálló /:rét:/, Kőkuti dülő, - Pirha dülő, - az itt feljegyzett nevek rét és szántó föld dűlőknek nevei; - mely nevek eredetéről köztudomásból vagy hagyomány utján mitsem derithetni fel: - a nemzeti emlékekkel tudomásunkra nem kapcsolvák össze. A határban vizek nevei: "Tardiér" egy kis határ ár mely nyári esők alkalmával a tardi dombokról jövő vizzel szokott megtelni, innét neve is. "Oroszér" kis ér a határon, mely eső viztői szokott megtelni. é "Csincse" nádat termő folyó vizecske, mely esőtlen nyár- kkS> ban kiszárad. "Szőke lapossá" egy lapos hely mellyen az esőviz feneket képez. "Veres nyilas" lapos hely mely esővíztől megtelve feneket képez, szinte illyen a "Csontos állás" a "Róttkut" a "Hosszufértő" a "Méjfertő" a "Kacsás" és a "Háromág" is a "Rilies fertővel". Szinte ilyen az össze gyűlt eső viz által fertőt képező laposok az ugy nevezett "Hármas fenek" - "Görbe fertő", - "Lovas kútja" - "Ádám szállása", - mely neveknek eredetéről misem nyomozható ki. A helységhez tartozó puszták nevei: "Montaj" és "Tilaj'' mellyek a népmonda szerént hajdan falvak lehettek, mit e pusztákon itt ott a földből kiásott s raggal összeillesztett kövek - mellyek a falzat alapját képezhették - igazolni látszanak. A helységhez tartozik továbbá a "Nyárjas" és "Batúz" puszták is; - mind,a négy, szép gyepmezőjü, a marhatenyésztésre kitűnően sikeres mezőt hózó puszta. A község határát övedző területek: Mező-Kövesd, - MezőKeresztes, - Tisza-Bábolna, - Keresztes-Püspöki, - Négyes, ["ánka, - és Eger Lövő helységek határai. A község és egész határ fekvése sik. Végül a "Helynevek" eredetének magyarázatát illegőleg