Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

NB. Szalonna hellységnek van még egy igen bSv melegvíz forrá-i if sa is annyira bóv pedig hogy a' múlt 1864 évben Mennyisége a' Bódva vize mennyiségét csak nem megközelítette; használják . télen nyáron át mosásra, nyárban a közel eső falvak kender áztatásra, - némely években 3 mértföldről is hoznak belé kendert áztatni. Vegytanilag még itt ismeretlen. mintfentebb kjegyző XXX SZEDERKÉNY Helynevek Szederkény községből 435 Borsod Megyéből Szederkény /:falu:/ fekszik a tiszáninneni kerületben a Sajónak a Tiszába szakadásához közel, tiszán inneni határa vég részét képezvén Borsod Vármegyének; - határos vele innen a tiszán Kisfaludi puszta, Palkonya, Ns Bikk, S. Szöged, S. Örös Kesznyéten tul a tiszán Polgár, 's T. Dob. A falu alakulásáról szólló legrégibb adatok nincsennek. Van azonban egy lóOlben keltt 's l

so Rákóczy György neje Lóránttfy Susanna saját aláírásával ellátott okmány, melyben emiitett fejedelem asszony a' már akkor jobbágyok által lakott puszta falu heljre kiváltságokkal el látott 32 hajdú családot telepitett. A még mostan is itten élő néhány nemes család hihetőleg ezen megtelepitett hajdúknak utódja 's bár e részben régi adatok nem lévén egész bizonyossággal nem szólhatunk, gyanithatólag még is úgy van és Szederkény hajdú városnak állitható egész a Rákótzi forradalomig, sőtt még a' forradalom alatt is egy Rákótzy Ferentz saját aláírásával el látott 's 1704ben keltt okmány szerint Szederkény mint város emlittetik. A leg közelebb emiitett okmány mellett van még 1703. 's 1705ből egy pár az akkori lakosokat táborba beszóllitó felhívása is Rákótzy Ferentznek. Van egy l695ből keltt, 's Gróf Rákótzy Ersébeth alá Írással el látott hús és bormérési szabadalmakat biztosító levél is. Mind ezen okmányok és