Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

harcZoâ magyar úri egyén az egész fa­lut haszon bérbe vette, a' Község la­kosai ha magyarul nem beszéltek, vagy annak tanulására szorgalmat nem fordí­tottak semmi jó tételményben nem része­sittettek. - az ólta nincs egy is ki magyar nem volna mind nyelvre, mind érzelemre nézve, 6. Mit lehet tudni e' név S. Szöged eredetéről? Erről halgát a Krónika, senki erre néz­ve fel világositó környülményt nem ad­hat, - de leg többnek meg egyező véle­ménye az, hogy a' Sajó és Tis za öszve folyásánál mint egy a s két folyónak szögébe esik, innen vélik t. i, a' szögről venni eredetét, ­7. A' Község határában elő forduló topographiai nevek erede­te- Legtöbb - a' határban elő forduló dül- k±3 lők nevezete csekély érdekkel bir, majd mindenik dülő természetétől, sa­játságától veszi eredetét: nevezetesen Erdő alya , Pap lapos , Kereszt, Széles mindenik elnevezésében hordja eredetét - Béla halma , a' rege erről azt mondja, és a' nép ajkán az áll hogy IV Béla királyunk itt pihente volna ki magát, mert meg jegyzendő, miszerént a" tör­téneti nevezetességű Muhi puszta hol k Béla király a' Tatárokkal harczolt, S. Szögeddel határos, egy óra távol­ságra van; - hog:/ tehát itt pihenhet­te ki magát hihető. - Arany gomb er­ről azt beszelik az öregek hogy ott régen valami arany gombot ástak volna fel a* földből, az meg lehet mert sok itt maradhatott a' Tatár duláskor.­A' mit e' tárgy fontosságára érdemere nézve meg tenni lehetett, azt az értelmesebbek, 's öregek nyilatkozata nyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom