Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

's egész Tebe rétig megy - ez alatt szinte egy néhány ortvány föld találtatik. - Végre Répáshutta a kir. kor. Diós Győri Uradalom erdei közt létezik - és lakosai felső magyar országból származtak, és mint munkások letelepedve helységet alakította. - Nyelve, magyar és tót. Kelt Répás huttán October 3^" 1864. Szlavkay János jegyző Biró Novak János X XXX % RUDABÁNYA Helynevek Rudo Bánya községből, Borsod megyéből. Borsod megye Szendrői Járásába nyugat felé fekszik Rudo Bánya, melly nevén fordult elő telepitóse óta. Mint hajdan bánya telopot a családok megmaradt nevei után itólve Gömör megye Rima völgyéből származott nép szállta meg. Mikor emlitetik a község nove először nem tudatik. Nevét hihető azon Rudo vagy Ruda pataktól nyerte melly o mély völgyü falu hegyeiből csergedez és Disznós horváthon át a Szuha patakba Kallónak beszakad, vagy az erezel telt Rudo hegytől. Hajdan nevezetes és nagyazorü bánya telep lehetett miről tanúskodnak a sok elhagyott tárnák és a hegyekké magasodott érez salakok. - Ez előtt 10-15 évvel több ház épitésenél öl vastag kőfalak fedeztettek fel, mollyek nagy és erővel feldúlt építmények romjait gyanittatják; az I850 /.../ biró kutat ásat tatván ily romok közt közel egy mázsa ónt talált. Hogy középkori telep volt mutatja a régi góth modorban ápült hajdani egyház szentélyéből át alakított helv. hltv. ima ház mellyen ogy régi vasajtón dombor müvol és gót Írással még e szavak olvashatók Caspor Melchior Balthazar M. Maria hilf. - Az úr asztala előtt kót vorcs márvány sir omlókét koptat a nép lába egyik Sauror czimeróvcl másik PcróhyLévol, ez utóbbin még enyi olvasható: "Anno domini l'+37 Hie obi it magnificus dux sercnissinrus fili.us Emorioi de Perón soroni-iimi princ ipis^^