Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
T. Magában Ónod városban Ónod városnak legrégibb jegyzőkönyve kezdetét veszi ik 170k évbe, a' Hákóczy zendülésekor is már, mint a jegyzőkönyvből látni, Ónod neve volt, csak traditióból tudatik Ónadnak, move» eredetét homály fedi, a' városban lévő útczák nevei : Töltés úttza moly Sajó-Ládtól Poga felé a' városon végig megyén Vég úttza , mely az ónodi /:Vég:/ vártól a' városon keresztül Hejő-Keresztúrnak megyén Várárkai úttza a vár mellett Völgy úttza lapályos hely Mező úttza a' város nyugoti oldalán harangláb úttza az ott raostis fonálló haranglábról. IJ. ónod város hatúrjában 1. Hólt Sajó , hol régenton a' Sajó vize folyt, Szabacs , vagy Pogui gyep , ezis Sajó folyás volt. - a' város melletti gyep Nyakvágó névvel. A' Sajó és Hernád össze szakadásánál " Sulymos " mostanában már feltolt mezőség, de csak a most élők emlókozetére is mocsáros hely. - Várdomb-allya ezis a' Sajó árjától borított vizenyős mező. - Várdomb közi lapályos hely, nem régen mintegy 8. év előtt erdős hely, most sik vizenyős. - Malom pást a' malom közelébe. 2. Malom dülő a' Sajó vizén lévő I3. kövü ónodi malomról novezve. - Malom dülő határnak északi szélin a' Sajó-Ládi határ mellotti nagy halomról nevezve. - Szarvas rót dülő lapályos holy, - Csűr dülő gróf Frdödy István úr csűrös kertjéről nevezve. - Papi út dűlő ogy részében homokos, más részbon lapályos, - Poga dűlő egyenlő homokos föld. 3. Szántó földek a' 2 pont alatti dűlőkről novezvo, ezekhoz járul móg a' Vártól mintegy 5OO ölnyi távolságra lévő " Puha y vagy Várdombon lévő folomolkodott szántó föld. Köbölkút homokos, lapályos szántó foldok. k. Fordilló nincs. 5. Logolo, ugyan azok, mik az 1 S ° pont alatt mező nevek alatt olö fordulnak. 6. Kaszálló . szarvas rót nagyobb részbon dombos, kissebb rószbon lapályos.
