Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

következtethető; a felső vidékről levonuló szláv ajkú fúvaro sok által a' terhes út - múcsony-nak elneveztetett mely ez o rósz szótól illetőleg igétől /:mucsitszja :/ kinlód ni küszködni - származik. Innét mái napig is ezen közmondás /:ne idi do Múcsonya bo tam trebasja mucsitsi:/ ne mennyj Múcsonyba, mert ott kell kínlódni. Ez tehát elnevezésére nézve. - Eredetét ik vagy is gyarmatositasi idejét körülbelől 174-5 évre lehet feltételezni, és kezdett épülni leg először az úgy nevezett Dobra későb és jelenleg is Debrő útczában, minek tudomására a* jelenlegi helybeli Lelkész a' 10 év előtt meghalálozott 118 éves az úgy nevezett Mária Velyka máskép M. Polyánkától jútott. Anya könyve 1750 évtől létezik. Első lelkésze Lamiska Mihály volt. Lakosai tőbnyire Magyar Ország felső részeiből idetelepedtek kik tőbnyire a* mely helységből jöttek egyúttal annak nevét is megtartották igy például Csore»iak Csarne helységből, Viszlavszky-ak Viszlóról, Rakaczky- Divin szky- Poraczky- Rúszkowszky- Zupko és Herman családok, Rakacza, Dövény, Porács, Rúszka, Zúbogy, és Hermanócz községekből ide vándorlottak. Vallásukra nézve jelenleg g. kth. Jekelfalusy család mint földes Uraság r. kath. számára kezdette építeni ugyan egy kis templomkát kőből, mely azonban tökéleteségig nem épült fel, és jelenleg a' falai is vég kép elpusztultak és elenyésztek, vagy is a' kövei család által másra forditattak. A* g. kath. hivek helységükhöz képest igen is fényes temp lommal és két elemi Iskolai lak osztályai bírnak, mi sem Pát ronús bőkezűségének a' menyiben az sem léttezet, de jelenleg sem léttezik, de nem is valami felsőbb helyről jött némi útalványozásnak, vagy pedig országszerte öszve gyűjtött könyöradománynak hanem egyedül ás egyenesen a' helybeli köznép páratlan szorgalma és folytonosan igyekező munkásságának tulajdonítandó. Nyelvre nézve'habár szükségelt közlekedésre nézve mozog magyarra is, de helyben családi társalkodó nyelve tisztán orosz vegyítve Magyar Országi tót dialec— tussal. A' község határában előforduló topographiai nevek ú. m. Hrabina Dúbina völgy legelő.- és szántóföld. Osztroha berek,