Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

94. "Nád szög 95« Középjáró 96. Harasztallja ugró végi 97. Hosszújáró 98. Maróczi út 99. Örvényszeg 100. Nád szög 101. Nagy ásvány vagy Bugyik állja 102. Kis ásvány 103. Kis Bugyik 104. Nagy Bugyik 105» Farkas szög I06. Nagy perbaj köze 107. Köves tóhát lyül szolgálnak - nevét innen vette. Az ezen düllő mellett teremni szokott nádastól vette nevét, E* dülő helyzetéről neveztetik igy. Az ezen dűlőben teremni szokott vad f"ü harasztjáról neveztetik. — Az ezen dűlőben lévő földek hosszaságatól vette nevét. A' Marótzi család e megye felsőbb részében több vagyonnal birván, ezen dülő földek végében elvezető útvonalt használták - 's rólok vette nevezetét. Ezen dülő vágiben a' Sajó egy öblöt képezvén, árvizek alkalmával az ott tölcsért formáló örvényről vette nevezetét. Az ezen dűlőben termő nádtól vette nevét. Az ezen dűlőkből régibb időben elhordott kavacs ásvány gödröktől vette nevét. Bugyi családok birták. 289 Valaha farkast szorítottak, és ütöttek agyon ott - nevét ettől vette. A' Perbaj nevezetet onnan vette, mivel a' rétségen levő azon nagy éren mikor szárazság nem volt csak iszonyú nehezen vontatással lehetett keresztül hatolni: - történt hogy a' vontató marhák is bele döglöttek, miből sok per és baj következett mig azon érnek átjárója nagy szikla kövekkel ki nem rakatott 's jó átjárás nem eszközöltetett. A' perbaj érnek partján, annak kővel kirakott átjárása közelében lévén attól vette nevezetét.