Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

30. Felső Ruzsin Nagy kiterjedésű szöllőhegy név eredete nem tudacik. 31. Nyirjes állja A' még most is e szöllő hegy düllő 263 tetején eltörpülve itt ott létező, régibb időben azonban Nyirfa erdőtől melynek alljában van vette nevezetét. 32. Örömhegy Közel a' Diós győri Koronái uradalomhoz tartozó Bikk nevü erdős hegységik hez, hova IV— Béla Király idejében a' Miskolczi lakosok menekültek a tatárok elől, kiknek eltakarodásuk titán ezen a' hegyen gyűltek öszve először öröm ünnepre 's ezért neveztetik örömhegynek jelenleg szellővel van beültetve. 33. Varga oldal Nevezetét az ezen dűlőt felfogott és szőllővel beültető mester emberektől ve 11 e. 34. Rókalyuk A' nép monda szerint e dülő berek lévén az itt tanyázott rókák laki neveztetett igy. 35. .Muszka oldal Verőfényes napon e legelőn tanyázó szarvas marhák a

7 muszka csipésnek különösen ki lévén téve nevét erről vette. 3b. Régi akol A' múlt században e dűlőt a' Diós győri urad. tisztség Miskólcz városa közlegelőjéből azon czim a'latt hogy a' miskolczi mészárosok marhái számára legelőül szolgáljon az azon időbeli tanácsos férfiak beleegyezésével elfoglalta 's e czélból az ott épített marha akollal használtatott, később azonban e század elején a' Diós győri urad. Miskólcz város közönsége sereinkére az érintett czáltól elvonva maga magán birtokává tette, mit jelenleg is bir, nevét az ott