Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
MISKOLC /lásd még: ALSÓ- és FEL5ÖHÁMOR , DIÓSGYŐR , FELSŐGYÖR , GOROMBOLY , HEJ ÖCS AB A , SZIRMA/ Miskólcz 280 Borsod megye - Miskólcz! járás - Miskólcz város. Miskólcz nevezete a Magyarok bejövetelével egykorú; - a mint ez hazai legrégibb történet irónk az 1173-ban uralkodásra léik pett III— Béla Király névtelen Jegyzőjének munkájából - mit a Magyaroknak Ázsiából e honba lett kijöveteléről irt - kitetszik. Midőn t. i. Árpád vezér seregével a Sajón - ott hol a Szinva bele szakad - általjött, 's egész a Tiszáig lenyúlt táborával egy hónapig mulatott e' vidéken Bunker vezérnek ajándékozta e' földet. "Ibi etiam dux Árpád dedit Bungernec patri Borau terram magnam a fluvio Topolucza usque ad fluvium Souyou, quae nunc vocatur Miscoucy, et dedit ei Castrum quod dicitur Geuru, et illud Castrum filius suus Borsu, sum suo Castro quod dicitur Borsod unum fecit comitatum. " Melly magyar forditásban igy hangzik: "És ott Árpád vezér Bors atyjának Bungernek nagy darab földet adott, a Topolucca /:Tapolcza:/ vizétől fogva a Souyou /:Sajó:/ vizéig, melly most Miskoucynak /:Miskolcz:/ neveztetik, és adott neki egy várat, melynek neve Geuru /:Győr:/, és ezen várat fia Bors a maga várával mely Borsodnak hivatik egy vármegyének alkotta" De kitetszik ez a Vasmegyei Borsmonostori Cisztercita apátság részére 1236 ban kiadott oklevélből is /: lásd Fejér György Cod. Dip. Tom. IV. pag: Hő:/ melyben emlités tétetik a Miskousz nemzetségbőli Borsról /: Comes Bors de genere Miskousz:/ ki Bunger fiának Borsnak ivadéka volt. E' szerint az hogy Miskólcz előbb Mézkólcsnak hivatott volna merő tapogatódzás. 3 °T Dűlők nevei Észrevétel szam ; 1. Keresztfa szer A' Miskolczból Zsólcza 's Kassa felé kivezető ország út jobb oldalán fekvő a város végétől kezdődő szántó föld
