Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

szög düllő, Kotsordos düllő, Felső rét düllő, Ko hát düllő, Alsó rét düllő, Alsó düllő, Csethalom düllő, .Vyári járás, Kis Parlag, Nagy Parlag, Szállás lápa, Hegyes halom, Régi Malom hely allya, - A Határ kiterjedése 4l39 hold mely l8óoi£ évben tagosittatván a lakosok 47 egész Úrbéri Telek után öszvesen bírnak 2469 2/4 holdat, 50 házas zsellér 6o hold legelő illetőséget, továbbá a Parochiának 102 hold, Templomnak 21 3/4 hold Kántornak 27. hold, Harangozónak 13 3/4 hold Községi, és Jegyzői birtok képen 85 3/4. hold, Gyümölcs fa iskolának 1. hold, a Temető 7 1/4 hold öszvesen 2788. hold menyiségben kiadatván a többi I35I hold majorsági birtok, jelenlegi birtoik kossá I804,— évtől a Kassai Püspökség. A föld minősége fekete porhanyó, a lapályosab helyeken szikes - fő terméke a kétszeres, Rozs, és Tengeri - Szénája jóságáról hires, de kevés, - A mezei gazdálkodást a lakosok elég szorgalommal űzik, s luczernássaik is vannak: - a birka tenyésztés különösen az Uradalom részéről virágzó állapotúnak mondható - mivel pedig a határ kiterjedése a népességhez képest szük, a lakosok, több vidéki pusztákat is haszon bérelnek, átalában szorgalmas munka szerető magyar nép, kiknek szá ma l6 lélekbül álló zsidót kivéve 985 lélek mind Romai Catholikusok. - Van kőzöttök 1. szabó 3. Kontár csizmadia 2. Kerék gyártó, és két kovács, a többi mind földmives. Kelt Keresztes Püspökin Május 7— 1864. Vesselényi Ferencz jegyző XXX K I R Á L D Helynevek K'-ráld községből, Borsod megyéből. Szentpéteri főszolgabírói járás, és Csépányi szakasz szolgabiróság alá tartozik. A községnek hagyomány által a Királd neve él, és pedig hogy csak puszta név alatt volt ; mióta a Falu név megkapta