Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

\ talunk igazoltarik s kiadatik. én Kelt Kápolnán Május hó 29— 186*+. Feljegyzetté Nagy Lajos mk Biró Juhász Mihály msk jegyző Vas Sámuel msk Anga István msk Szabó Pál msk /Külzeten: Kápolna község /iBorsod megye Szentpéteri járás:/ Nagy Lajos/ XXX KERESZTESPÜSPÖKI Helynevek 221 Keresztes Püspöki községből, Borsod megyéből Keresztes Püspöki Magyar falú Borsod Vármegyében az Eg- 222 ri járásban, keletiül Mező Keresztes várossá, Délnyugatról Szent Istvány - Nyugatról Mező Kövesd várossá szomszédságaikban - északról pedig a mező Keresztesi határ rész által körül véve sik rónaságon fekvő helység. Más neve a Községnek nincs. ik Ezen Község hogy mar 1333 évben falú volt bizonyitja Robert Károly Magyar Királynak ugyan ezen évről kelt Pápai annaták öszveirása, a melyben emlitetik, hogy évenkint 9 dénár fizettetett föle a mondott czélra: - Később azonban 1596 Ik » /» ' r év táján a Mező Kővesdi és Keresztesi Török háborúk alkalmával több szomszéd falukkal együtt úgymint Montaj, Tilaj, és Batúz /:mellyek mostanáig is pusztai területek:/ Keresztes Püspöki is elpusztitatván, közel kétszázadig, mint az Egri Püspökség Uradalmához tartozó puszta, hol házilag, de tőbnyire a Mező Kővesdiek által haszon bérileg kezeltetett, - ugyan ezen korbúi való, és még most is fen álló Harangozó ház is, mely akkor, mint pusztai tanya helyen cseléd lakásul szolgált, majd 1750^ év táján Gróf Barkoczy akkori Egri Püspök - később Magyar Ország Primássa által kezdett meg telepítetni, uik tóda szinte Egri Püspök Gróf Eszterházy által I76I— évben