Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

családjából még 1800—évben is mint kis birtokos ismertetett. Azonban e Család kihalván jelenleg két nö él. 17^0 táján Heves megyéből Bocs községből népesítetett a most ott lakó családok Ficzere - és Csathók által. ik 6— pontra. Eredetéről s értelméről sem köztudomás sem hagyomány sem nyomtatott emlékekből semmi adatok nincsennek. ik 7— pontra. Az Ivánkái határban előforduló topographiai nevek ezek: Nagy szög döllő mely szigetet képez, az Eger vize folyam áradása alkalmával csak csónakon lehet oda jutni, s ha tavaszon történik ezen folyam áradása, csak a kánikula forró napjai szárasztják ki annyira, hogy gyalogul oda lehet jutni, ezen sziget forma környékét nád, gyékény és káka környezi, ezen döllő elnevezése üdvösbb 100 évesnél. Kisszög döllő valami 600 doles kis sziget ugyan ezen folyam kiöntéséből ; mely kis sziget jó és gazdag szénát ad. Korcsma horgos döllö, Homokos döllő, vermes dombi döllő, kuti dőllő, réti dőllő Szeghatári dőllő, Malom dőllő, Szent Istványi dőllő melyben Urasági major is van, kishivesi dőllő, ezen dőllők semmi nevezetességgel nem birnak a főid osztályozás alkalmával vették fel nevöket. Vargalelke legelő lapályos székes nagy részét viz boritja Vargalelkének Varga nevü pásztortól neveztetett mint egy 80 év előtt. Szeghatári legelő szép sik legelő az eger vize rendkívüli, áradása alkalmával a viz az egész legelőt megfuttya s lapossabb helyeken holnapokig tanyázz a viz. Ott áll egy majorság miszerint szeghatári pusztának neveztetik, nevezetett a határok ösze szögellésetől nyerte, hói a poroszlói, Szőkéi puszta ELövői és Ivánkái határok öszpontosúlnak. Az Eger vize folyam éjszak részről az urasági angol kerten kérésztől csatornán bocsájtatik az angol kertben lévő kettős tóban, honnan ismét délre eső tóban a falu alá bocsájtatik mindenüt viz-