Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

Várady János lelkész Holczer mp. jegyző Xagy Gergely biró Ifj. Csiszár István t: b: Id. Gombos Sándor Hites Pintzés Sámuel hites X X I ROT A Helynevek 203 Irota községből, Borsod megyéből Irota község Borsod megye Tiszán ineni Szendrői Járás­hoz tartozik, fekszik kissé völgyes helyen Abauj megye szélin. Irota község határa keletről felső Vadász Gadna és Bátor községekkel /:Abauj Megye:/ északról Rakatza, nyugotrol Abod Király kuti pusztával, délről Szakácsi községekkel határos. Irota község eredetét, és nevét honnan vette kinyomozni ik lehetetlen, állitólag azt regélik felöle, hogy még 2 Rákóczi Ferentz idejében, az ugy nevezett kopasz part emelkedett kö­ves dombon létezett volna valami kis szerű vár, raeLly­ben Irodát tartotta volna; és e névről vete volna Irota nevét; hogy ezeket igaznak mondani lehetne tsak annyiból gyanitható, hogy Irodáról Irota nevét vehetett, de ezen elö-adásnak leg- 204 kisseb nyoma sehol nem olvasható ­Népességre nézve 450 lélekből álló, kik G Cath. vax-ásu­ak, s ó orosz tót nyelv ajkúak, de magyar nyelven is beszél­nek 78 ház szám alatt laknak - határának területe 629 hold I32O döl szántó főid, 94 hold 1232 aöl rét 26 hold szöllő 30 hold I50O aöl legelő 1276 hold 6Sn G ől erdőből, 63 hold II87 aöl terméketlen gödrös viz mosásos területből áll cserehát szélen, hol cseres erdőkkel patkó formára van körül véve fek­szik Határának kiterjedése több dűlőkbe foglaltatván, de e­zeknek sorozatából kiválló kitüntetését nem érdemli, mert tsak gyakori trágyázása után a fáradozó munkás embernek ke­nyerét meg tériteni, faradsága dijját pedig ki szolgáltatni nem képes -

Next

/
Oldalképek
Tartalom