Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

jutni nem lehet; egyébbiránt Helyő Csabáról semmi történelmi multat felmutatni a nép öregei nem tudnak, minthogy ezek jobbadán más vidékből származtak ide. • -; if A reform, eklesia legrégibb anya könyve 1/72— évről szoll. Lakossága mintegy kétezer lélek, lakják magyarok, totók és izraeliták, a vallást illetőleg legtöbb a református, továbbá romai catholicus és hébert követők végre kevés görög catholicus. ik „ Csaba ^ Május 1864. Ladányi Ferencz mp Jegyző XXX HEJŐKERE5Z TUR Helynevek 188 Hejő Keresztúr községből, Borsod megyéből Hejő Keresztúr község leirása 189 Az adatgyűjtés következő feleletekben rejlik. S T. ï\ t

% . 1 Borsod Megyeben, - Buda Pestx kerületben, - Miskolczi Járásban fekszik, Hejő Keresztúr község. 2

3ZOr A községnek csak is e neve él most, Hejő Keresztúr, és e néven országszerte ismeretes. 3

3ZOr E községnek más elnevezése soha sem volt, - régi iroványokból azonban kitűnik, hogy Hejő Keresztúrnak Íratott.4

3Zer E helység, a nép monda szerint már Tatár futás előtt állott, - de az akkori irgalmatlan pusztitás következtében, mivel az úgy nevezett Muhi puszta által szomszédoltatik, hol a Tatárokkali csata legdűhösb színhelye lévén, - honnan ik » IV Béla, Magyar király a vészes harczból kevesbbed magával csak is futás által, e helységen keresztül menekülhetett meg; elpusztitatott, - mely rombolásoknak a volt egyház /':templom:/ injai raainapig szemtanúi; - a község újjbóli fölépítésének .éjére nézve semmi nyom nem mutatkozik. 5

S °

r Községünk a nép rege szerint Magyar ország Ruthen