Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

kusok:/ ezeknek elköltözése után vissza térvén, ezen a szomszédos Telekesi templomban épségben maradt derék harangot elhagyatva találván, templomjukba vihették, anélkül, hogy a vissza térő, s falujokat a pusztaság romjai közt találó csekély számú Telekesiek harangjuk hová lettét sokáig tudhatták volna. Mi a második telepítést illeti, a hagyomány azt tartja, hogy ama csekély számú Felső Telekesiek, kik a Tatárok elköltözése után mint életben maradtak vissza térhettek, falujokat romban lelvén, a völgynek túlsó partján levő uradalmi majorság mellé települtek, s a mostani helyen levő új Felső Telekesnek alapját meg vetették; Nincs kétség benne, hogy az itt megkezdett bányászat folytatása végett ide később többen is telepedtek, és telepittettek; kik által, és mikor? adatok hiányában meghatározni nem lehet, annyi bizonyos hogy még ik 1737— év táján, mely idSben a Szuhogyi R Kat. temploma Reformátusok kezéből, az R Katholikusok használatába vissza kerülvén a Szuhogyi Parochia _ melyhez Felső Telekes is tartozott -, kezdetét veszi, még folyvást jöttek F Telekesre települők részint magyar részint kül honból. Igy a még élő Juhász Jósefnek nagy attya: Juhász, akkori nevén Harikovszky Mihály, különben Harikóczi születésű - jött Szepességi Vagendorf helységből; a Bukovszkyak Bukovinából, a Galiczák Galiciából, s többen több vidékekről, kiknek letelepedésük után a bányászat mind R. Bányán, mind itt még sokáig folyt miglen a folyó század elején, vagy az akkori zavargásod, vagy a bánya kimerültsége miatt hanyatlásnak indult, s végre a föld alatti bánya erek be omladozva, s ekként a megszaporodott munka költségei az idő szerint birtokosok tehetségén túl haladván az vég képpen megszűnt. Kik voltak F Telekesnek idő szerint Birtokosaik? - Nincs kétség benne, hogy ezen birtok az egész vidékkel hajdan egy, és pedig Királyi birtok volt, mert RBányához tartozott, az pedig Királyi bánya város volt ; Később az egész körül fekvő vidékkel együtt a Bebek családnaic birtokába volt ; I59 ama Csorba-kő nevü zug-vár is, melly a Szuhogyi határ széle felé levő erdőségben Alsó és Felső Telekes közti tájékon romjaiban hever, a közvélemény szerint Bebekek fészkének tartatik, kiknek utolsó fi ivadéka k leányt hagyott hátra, s ezek-