Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

F ELSŐTELE K E S Helynevek 157 Felső Telekes községből, Borsod megyéből Lásd az ./. alatti irományt Jánoska Pál szuhogyi Rkat Lelkész úrtól. Felső Telekesre nézve az ./. alatt mellékelt adatok mennyi hitelt érdemlenek: az illetők dolga. - A határát képező egyes dőllők rétek erdők helyneveit illetőleg e következő sorozatot igtathatni be : Nagy rét, Dobi rét, Csatlós rét; Templom tető András völgy, Liget, Békás tő Magyas hegy Tekenős völgy; ardai völgy, Veres haraszt, Nyirjes alja Csörgő berek, Ragályi bérez Kis és Nagy Kalatykó, Bábadomb, Czigányos, Rudo hegy Egervölgy, Kánói völgy Zubogyi völgy Felső* Telekes helyiségének régészeti leirása I58 Felső Telekes Borsod Vmegyébe kebelezett, s Szuhogyi Lelkészséghez tartozó fiók község, valamint közel szomszédja Alsó Telekes is, a Szuhogyi Lelkészség keletkeztekor 1737

ben csak Telekes névvel neveztetnek az anya könyvben, minthogy egymáshoz közel lévén temetőjük egymás mellett volt, melyben még mais egy, közös templomjuknak romjai láthatók. Későbbi években Felső és Alsó megkülönböztetéssel fordulnak elé az anya könyvben. Hajdan Ruda-Bánya, Királyi bánya városhoz tartozó puszta majorságok voltak - 30 évekkel ezelőtt nyitva volt még RBányán és pedig a mostani korcsma ház kútjánáli hegy tövénél, egy ma már be omlott föld alatti banya folyosó /:stolna:/, melyben 100, ölnyire be lehetett menni; ennek falán egy felöl IHS. betűk voltak vésve, más felől az ezen bánya folyosó még nyitásának évszáma, mely már akkor Ő00. éven felüli, régiséget, ma szinte heted fél századot tüntet elő, ha a beomlás kiásatván megtekintetnék. Mivel pedig illy stolnák a RBányai hegyekben számtalanok, azért következtetni kell, hogy a bányamivelés RBányán 700 éveknél is sokkal előbbi. Valamint pedig Ruda Bánya, maga nevezetét az érces /:tótul ruda

:/ bányától vette úgy, a vele kapcsolatban levő s Felső Telekes határán is keresztül nyúló Puda-hogy nevü érc bánya a tót ajkú települők-