Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

Petres és Papkő allya jelenben mint hajdant ős erdőség hitvány kis irtás földjével. Kunhegy magas hegyen léttező ős rengeteg erdőség. Garasos bérez, zsoldos és peskő allya zordon de mégis kies ős erdőség legellővel halmozva. Bánya Bercz ősi erdő hajdanti, s mostani mivelésben álló kő bányától neveztetik, Cserepeskő, és vereskővölgy silány bokros erdőség tőbb veres cserép köveiről nevezetes. Sima kő lápa, s toldi bikk vad zordonú, helyenkint kies fekvésű, erdőség. Kecskor, és kiikút, kies, és jó legellő fej formaságáról, melynek felső része magasan emelkedett neveztetik Kecskornak, eredeti nevén Kecske ornak. Kettős kuklya és kis lombos két igen meredek hegyen átnyúló ős erdőség. Három kö aly, malomhogy és Imóköbércz, egy hármas ormozaton felnyúló rengeteg ős erdő, ós ormozatú kő szikla, mely hirtelen emelkedettségéről, állitolagos pogány áldozat tétetett melytől Ima kőnek neveztettvén hajdant, jelenleg Imokő. Fekete len és Juhász Kútnyak mint leglehetős legellő élvezte- 155 tett hajdant mint most. Kis som rengeteg ős erdő jó és kies fekvésű kis legellővel. Alsó felső kolos út szép kies menedékes fekvésű erdőség. Lapos lápa orom egy ormozatt elnyúló szép lapályos helyen fekvő erdőség. Lőkvőlgy Lajpos lápa alatt elnyúló igen kellemes fekvésű legellő. Ksringő út, lapa, és orom igen meredek hegyen felnyúló erdőség a rajt lévő tekervényes utaitól nyert néven hajdant mint most. Bartólok, igen regényes, völgyes, dombos, és menedékes ős erdőség, völgyében elnyúló legellővel hajdant Barta nevü gazda embernek sertései ólja diszité, melytől vette eredeti nevét. Cseres lápa. Cseres erdő, nagy kiterjedésben szép emelkedettséggel, s kies legellővel. Dédesút, közép sóslapa, és bujdosó kő bérez ős rengeteg erdő tőbb hegy lánczólatokkal, és regényes Sziklás ormozatokkal.